Télálló kaktuszok

[Ádám]

Ez Cylindropuntia imbricata lesz.
Akkoriban nálam annyi volt a kert előtt, hogy rádőltek az útra, valamelyiknek még autó is nekihajtott. Végül kiszedtem az összeset.

[bali13]

Köszi szépen! Jó ilyet látni köztéren.

[unartis]

Sziasztok!

Érdekességként fotóztam Budapesten a 3. kerületben a Szépvölgyi úton egy irodaparknál ezt a kaktuszt. Laikusként én nem ismerem fel de bízom benne, ti tudjátok. Látszólag lehet vagy 10-15 éves. Egész télen semmi takarást nem kapott (szerintem ezelőtt se), de úgy tűnik kutya baja! Íme a képek:

Szia bali13!

Mint ahogy Ádám írta, Cylindropuntia imbricata, kötélkaktusz a neve.
Az egyik legnagyobbra növő télálló kaktusz nálunk, csapadékvédelem nélkül is bírja, a hideg tűrése is kiváló! Van egy 1999-ben ültetett példányom, ami idén 18 éves, tehát nagykorú lett!

Decemberben így nézet ki:

Cylindropuntia imbricata

20161227_123651.jpg (309.17 KiB) Megtekintve 6932 alkalommal

20161227_123746.jpg (304.09 KiB) Megtekintve 6932 alkalommal

Van egy homokterület amit művelek, oda sövénynek ültettem belőle, azon reményeim szerint semmi nem fog bejönni!

[unartis]

Az enyhe idő beálltával egyre biztosabb néhány kaktuszom pusztulása, először a sérült szártagok márványosan kifakultak, most már azok kifehéredtek, klasszikus fagyás nyomokat mutatnak.
Egyre inkább él bennem az meggyőződés, hogy a vegetatív szaporítás hosszú távon nem helyes, én ennek tudom be a pusztulásukat, mert azzal, hogy vegetatívan leszaporítok egy növényt, a biológiai órája szerint olyan idős mint az anya tő, tehát egyre öregebb növényünk van, még akkor is, ha újra dugványozzuk. az is lehet, hogy 30-40 (vagy még több)évvel ezelőtt kelt ki, mint, magonc növény.
Az öregedés által a növény(ez esetben a kaktusz) veszít a télállóságából, érzékenyebb lesz a betegségekre, stb.
Ismerősöm szerint ezen Opuntia engelmannii típusok amelyek (szinte) kifagytak idén, nála évtizedek óta -20 c°-nál hidegebbeket is kaptak, tehát edzett, jó télálló, tereptűrő növények voltak. Nála is így jártak a tövek! A természetet nem lehet meg vezetni, azáltal, hogy vegetatív módon osztjuk őket, úgymond fiatalítjuk.
Egyre fontosabbnak látom az ivaros szaporítást, mint lehetőséget, ezt fogom követni, mert a magoncok kicsit eltérőek, egyik jobban bírja, mint a másik!
Két éve egy Opuntia fragilis típust vesztettünk így el, az is valószínűleg kiöregedett, és ezért pusztult el!
Ez amúgy igaz más növénycsaládok növényeire is, ezek szerint ezért van annyi érzékeny gyümölcs fajta, mert a kor előrehaladtával gyengül a növények genetikai állománya, sebezhetővé válik. Amit tudunk, érdemes ivarosan szaporítani!

[unartis]

Bemutatom a veszteségeimet:

Ez a tövises, déli típusú engelmannii forma fagyott majdnem ki, teljesen, szedtem le róla 2 épnek tűnő szártagot, most bent szárítom, remélem sikerül megmenteni(és tavasszal gyökeresedni fog, mert magot szeretnék róla nyerni), a kevésbé tövises, déli engelmannii típusom jól van, semmi baja, akárcsak az Opuntia flavescens is jól van(ezekről sikerült magoncokat nyernem, a tavalyi vetésű magoncok hibátlanul teleltek)!

20170204_opuntia-engelmannii1.jpg (373.74 KiB) Megtekintve 6913 alkalommal

20170204_opuntia-engelmannii2.jpg (375.85 KiB) Megtekintve 6913 alkalommal

Debreczy Zsolttól hozott, hasonló kinézetű Opuntioa engelmannii, teljesen szétfagyott, nem kizárt, hogy egy és ugyanaz a klón, kinézetre nagyon olyan volt ez is, ennek biztosan vége

20170204_opuntia-engelmannii-Debreczy-Zsolttol.jpg (321.03 KiB) Megtekintve 6913 alkalommal

Opuntia lindheimerii sem mai darab, elvileg az is mindig megúszta a teleket, de most nálam totál lefagyott felül, alsó ágat mentettem le a napokban, ami úgy nézem nem nagyon sérült, de erről volt biztonsági mentésem is. Idén vetettem magot, mert volt rajta termés is. Most a télen lett vetve, azt tapasztaltam, a téli vetés esetén tavasszal bőségesen kelnek az Opuntia magoncok!

20170204_opuntia-lindheimerii1.jpg (365.22 KiB) Megtekintve 6913 alkalommal

20170204_opuntia-lindheimerii2.jpg (357.6 KiB) Megtekintve 6913 alkalommal

[kurdilaci]

Az enyhe idő beálltával egyre biztosabb néhány kaktuszom pusztulása, először a sérült szártagok márványosan kifakultak, most már azok kifehéredtek, klasszikus fagyás nyomokat mutatnak.
Egyre inkább él bennem az meggyőződés, hogy a vegetatív szaporítás hosszú távon nem helyes, én ennek tudom be a pusztulásukat, mert azzal, hogy vegetatívan leszaporítok egy növényt, a biológiai órája szerint olyan idős mint az anya tő, tehát egyre öregebb növényünk van, még akkor is, ha újra dugványozzuk. az is lehet, hogy 30-40 (vagy még több)évvel ezelőtt kelt ki, mint, magonc növény.
Az öregedés által a növény(ez esetben a kaktusz) veszít a télállóságából, érzékenyebb lesz a betegségekre, stb.
Ismerősöm szerint ezen Opuntia engelmannii típusok amelyek (szinte) kifagytak idén, nála évtizedek óta -20 c°-nál hidegebbeket is kaptak, tehát edzett, jó télálló, tereptűrő növények voltak. Nála is így jártak a tövek! A természetet nem lehet meg vezetni, azáltal, hogy vegetatív módon osztjuk őket, úgymond fiatalítjuk.
Egyre fontosabbnak látom az ivaros szaporítást, mint lehetőséget, ezt fogom követni, mert a magoncok kicsit eltérőek, egyik jobban bírja, mint a másik!
Két éve egy Opuntia fragilis típust vesztettünk így el, az is valószínűleg kiöregedett, és ezért pusztult el!
Ez amúgy igaz más növénycsaládok növényeire is, ezek szerint ezért van annyi érzékeny gyümölcs fajta, mert a kor előrehaladtával gyengül a növények genetikai állománya, sebezhetővé válik. Amit tudunk, érdemes ivarosan szaporítani!

Igazad lehet. Bár a vegetatív szaporítás előny is lehet, hiszen a citrusok oltásánál akár 10-15 évet nyerhetünk termőrefordulásnál, amikor egy idősebb termő egyed oltóvesszőit oltjuk fel egy 2-3 éves magonc alanyra. Ugyanez igaz más oltványoknál is.

[kurdilaci]

Bemutatom a veszteségeimet:

Ez a tövises, déli típusú engelmannii forma fagyott majdnem ki, teljesen, szedtem le róla 2 épnek tűnő szártagot, most bent szárítom, remélem sikerül megmenteni(és tavasszal gyökeresedni fog, mert magot szeretnék róla nyerni), a kevésbé tövises, déli engelmannii típusom jól van, semmi baja, akárcsak az Opuntia flavescens is jól van(ezekről sikerült magoncokat nyernem, a tavalyi vetésű magoncok hibátlanul teleltek)!

20170204_opuntia-engelmannii1.jpg

20170204_opuntia-engelmannii2.jpg

Debreczy Zsolttól hozott, hasonló kinézetű Opuntioa engelmannii, teljesen szétfagyott, nem kizárt, hogy egy és ugyanaz a klón, kinézetre nagyon olyan volt ez is, ennek biztosan vége

20170204_opuntia-engelmannii-Debreczy-Zsolttol.jpg

Opuntia lindheimerii sem mai darab, elvileg az is mindig megúszta a teleket, de most nálam totál lefagyott felül, alsó ágat mentettem le a napokban, ami úgy nézem nem nagyon sérült, de erről volt biztonsági mentésem is. Idén vetettem magot, mert volt rajta termés is. Most a télen lett vetve, azt tapasztaltam, a téli vetés esetén tavasszal bőségesen kelnek az Opuntia magoncok!

20170204_opuntia-lindheimerii1.jpg

20170204_opuntia-lindheimerii2.jpg

Kár értük Zoli, de tudom, hogy gyorsan fogod pótolni.

[unartis]

A kert többi részén nincs gond, a növények egész jól teleltek, igaz, hogy nincs még tavasz, de nagyon nagy változások nem hinném, hogy lesznek.

Már korábban említettem, hogy tavasszal a sziklakertben lesz szelekció, kikerülnek az O. phaeacantha formák, mert uralkodó elemek lettek a medvetalpak, ezen szeretnék kicsit visszafogni. Maradnak az O. basilaris típusok, hystricina-k, macrocentrá-k, O. engelmannii típusok, és néhány tetszetős darab.
Azért van szükség erre, mert túl sűrű, gondozatlan hatást keltenek, úgy elburjánzott néhány, mivel természetes kinézetet szánok a kaktuszkertnek, ezért lesz ez a tavaszi áttelepítés! Inkább több kísérő növény legyen benne, nem beszélve az Echinocereusokról, Escobariakról, Agávékról és jukkákról, azokból soha sem elég!

20170205_112459.jpg (387.48 KiB) Megtekintve 6915 alkalommal

20170205_112626.jpg (376.94 KiB) Megtekintve 6915 alkalommal

[unartis]

Igazad lehet. Bár a vegetatív szaporítás előny is lehet, hiszen a citrusok oltásánál akár 10-15 évet nyerhetünk termőrefordulásnál, amikor egy idősebb termő egyed oltóvesszőit oltjuk fel egy 2-3 éves magonc alanyra. Ugyanez igaz más oltványoknál is.

A tapasztalatom erre mutat, sajnos, legalább is a kaktuszoknál , ezért gondoltam más családok növényeire is, hogy így működik. Minden fajnak vagy egy optimális élettartalma, aminek a végéhez közeledve, egyre sérülékenyebb, érzékenyebb az adott növény, akármit tehetek vele, az öregedést nem tudom megállítani. Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.

Kár értük Zoli, de tudom, hogy gyorsan fogod pótolni.

Igen, amit tudok, pótolni fogom, és azon leszek, hogy ivarosan tudjak róluk szaporítani, lehet, hogy lesznek hibrid növények is, de ha mutatós és jó fagytűrő egyedek lesznek akkor megéri a magvetéssel bajlódni, és kivárni, hogy milyenné válnak!

[Ádám]

Szia Zoli.
A Cylindropuntia nemzetség télálló fajai sokkal életképesebbek mint a medvetalpak. Ez köztudott. 20-30 éves is lehet egy Cylindropuntia, ellenben egy Opuntia ennyi idő alatt teljesen elöregszik. Öregedés és öregedés között is van különbség. Ott van Juhász Gábor Cylindropuntia davisii-je. Elég viseltes volt már szegényke mikor legutóbb láttam. A korát nem tudom, de nagyon sok múlhat a tartásmódon is. Most legalább 50 kicsi gyökeres dugványom van belőlük. Azért nem venném zokon, ha mindegyik minimum 20 évre lenne biztosítva. Ezek mind természetesen módon leesett, néhány centis hajtások. Nem volt szívem kidobni őket a komposztra. Idén lesz 6 éves a bozótom.
https://farm1.staticflickr.com/67/31698 ... fc_k_d.jpg
És még mindig ne feledd, hogy 1985 óta ne volt átlagban ilyen hideg és tartósan fagyos január Magyarországon. Ez is sokat számíthatott.
http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index ... r_1985_ota

[Ádám]

Illetve még kimaradt, hogy a jukka fajtákat (brigth edge, golden sword, color guard) viszont képtelenség magvetéssel szaporítani, mert nem öröklik tovább a fajta jegyeit, így ott csak a vegetatív szaporítás jöhet szóba. Azért én vitatkoznék az ivaros kontra vegetatív szaporítási mód előnyein, hátrányain.

[Boni]

Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.

Köszi a gondolatot!

[kurdilaci]

Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.

Köszi a gondolatot!

A jelenlevők mindig kivételek! Ti örökké szépek, fiatalok és fittek maradtok!

[Boni]

Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.

Köszi a gondolatot!

A jelenlevők mindig kivételek! Ti örökké szépek, fiatalok és fittek maradtok!

Most kivételesen csak egy nagyon picit gondoltam az emberre ,inkább azon mélázok,hogy a ciprusok dugványozásánál és a gyümölcsfáknál vajon hogy van ez a dolog,amit Unartis bővebben is kifejtett.

[kurdilaci]

Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.

Most kivételesen csak egy nagyon picit gondoltam az emberre ,inkább azon mélázok,hogy a ciprusok dugványozásánál és a gyümölcsfáknál vajon hogy van ez a dolog,amit Unartis bővebben is kifejtett.

Mindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.

[Boni]

Mindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.

Jó,azért még majd beszélünk róla más topikokban is! Ma nem volt időm jobban átgondolni,mert kis szabadidőmben " Pityu" -val tárgyaltuk privátban a térhálós kopolimer,mint talaj javító adalék sterilizálását
Egyelőre Unartis témájában itt odáig jutottam,hogyha egy 100 éves kaktusz fiatal( legfiatalabb) szártagját dugványozzuk,az nem lehet 100 éves... tehát nincsenek életének hátralévő percei megszámlálva...mert az anyakaktusz korát 101 évben maximálták a gének.
Lehet,hogy sok mindenen átment és emlékszik a legfiatalabb sejtje is,ez igaz,de nem pusztul ki az anyával együtt az új,gyökeres példányunk is 101 évesen,tehát jövőre... vagyis "új gyökeres" életének első évében.

[kurdilaci]

Mindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.

Jó,azért még majd beszélünk róla más topikokban is! Ma nem volt időm jobban átgondolni,mert kis szabadidőmben " Pityu" -val tárgyaltuk privátban a térhálós kopolimer,mint talaj javító adalék sterilizálását
Egyelőre Unartis témájában itt odáig jutottam,hogyha egy 100 éves kaktusz fiatal( legfiatalabb) szártagját dugványozzuk,az nem lehet 100 éves... tehát nincsenek életének hátralévő percei megszámlálva...mert az anyakaktusz korát 101 évben maximálták a gének.
Lehet,hogy sok mindenen átment és emlékszik a legfiatalabb sejtje is,ez igaz,de nem pusztul ki az anyával együtt az új,gyökeres példányunk is 101 évesen,tehát jövőre... vagyis "új gyökeres" életének első évében.

Ez nagyon bonyolult dolog Nelli, nem is vállalkozom a pontos kifejtésére. A lényeg az, hogy a sejtekben lévő örökítőanyagot a környezetből különböző károsító hatások érik, ami a DNS sérülésével jár. A sejtekben javító mechanizmusok működnek, ezek igyekeznek kijavítani a génhibákat, de ez nem teljes mértékben sikerül. Tehát sejtosztódáskor az új sejt már nem lesz pontosan olyan, mint az eredeti. Öregedés folyamán a javítás sebessége mindinkább elmarad a sérülések mértékétől, s végül a sejt életképtelenné válik. Minél több sejtet érint ez a folyamat a szerven, szervezeten belül, annál gyengébb, kevésbé ellenálló lesz az élőlény, s végül feladja. Tehát egy 100 éves növény(a Te példádban) legkésőbb fejlődött részeinek genetikai üzenete már nem egyezik meg a növény eredeti génállományával, nagy valószínűséggel negatív irányban. Az ebből a részből ivartalanul szaporított új növény persze nem pusztul el egy év múlva, de olyan életképes sem lesz, mint a 100 évvel korábban magról kelt egyed volt.Nyilván egy növénygenetikus ezt szakszerűbben fogalmazta volna, de ha bele akarod ásni magad a témába, akkor guglizz rá a növények öregedésére.

[ramirezx]

Bambuszoknál is így van. A legtöbb phyllostachys (a legelterjedtebbek itt Magyaroszrágon a kertekben) 40-60-90 évente virágzik, majd rendszerint elpusztul. Tőosztással szaporítjuk, de akár néhány centiméteres rizómadarabbal is. Függetlenül, hogy egy új telep olyan rizómából lett szaporítva ami 12 éve lett leválasztva, vagy olyanról ami 1 éve, amikor az anyatő virágzik az új telepek is fognak (akár 12évesek, vagy 1 évesek). Jó példa erre a phyllostachys propinqua. Két éve virágzik az országban, mindenhol, mert ugyanannak a növénynek a klónja. És valószínűleg mindenhol el is pusztul jövőre, a bambuszok ritkán élik túl a virágzást.
Egy adott törpebambusz is virágzott idén a kertemben, másoknál is, német fórumtársaknál is. Ugyanannak a növénynek voltak a szaporítványai.

Mindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.

Jó,azért még majd beszélünk róla más topikokban is! Ma nem volt időm jobban átgondolni,mert kis szabadidőmben " Pityu" -val tárgyaltuk privátban a térhálós kopolimer,mint talaj javító adalék sterilizálását
Egyelőre Unartis témájában itt odáig jutottam,hogyha egy 100 éves kaktusz fiatal( legfiatalabb) szártagját dugványozzuk,az nem lehet 100 éves... tehát nincsenek életének hátralévő percei megszámlálva...mert az anyakaktusz korát 101 évben maximálták a gének.
Lehet,hogy sok mindenen átment és emlékszik a legfiatalabb sejtje is,ez igaz,de nem pusztul ki az anyával együtt az új,gyökeres példányunk is 101 évesen,tehát jövőre... vagyis "új gyökeres" életének első évében.

Ez nagyon bonyolult dolog Nelli, nem is vállalkozom a pontos kifejtésére. A lényeg az, hogy a sejtekben lévő örökítőanyagot a környezetből különböző károsító hatások érik, ami a DNS sérülésével jár. A sejtekben javító mechanizmusok működnek, ezek igyekeznek kijavítani a génhibákat, de ez nem teljes mértékben sikerül. Tehát sejtosztódáskor az új sejt már nem lesz pontosan olyan, mint az eredeti. Öregedés folyamán a javítás sebessége mindinkább elmarad a sérülések mértékétől, s végül a sejt életképtelenné válik. Minél több sejtet érint ez a folyamat a szerven, szervezeten belül, annál gyengébb, kevésbé ellenálló lesz az élőlény, s végül feladja. Tehát egy 100 éves növény(a Te példádban) legkésőbb fejlődött részeinek genetikai üzenete már nem egyezik meg a növény eredeti génállományával, nagy valószínűséggel negatív irányban. Az ebből a részből ivartalanul szaporított új növény persze nem pusztul el egy év múlva, de olyan életképes sem lesz, mint a 100 évvel korábban magról kelt egyed volt.Nyilván egy növénygenetikus ezt szakszerűbben fogalmazta volna, de ha bele akarod ásni magad a témába, akkor guglizz rá a növények öregedésére.

[Boni]

Az ebből a részből ivartalanul szaporított új növény persze nem pusztul el egy év múlva, de olyan életképes sem lesz, mint a 100 évvel korábban magról kelt egyed volt.

Szerintem is így van,köszi!

[Boni]

Bambuszoknál is így van. A legtöbb phyllostachys (a legelterjedtebbek itt Magyaroszrágon a kertekben) 40-60-90 évente virágzik, majd rendszerint elpusztul. Tőosztással szaporítjuk, de akár néhány centiméteres rizómadarabbal is. Függetlenül, hogy egy új telep olyan rizómából lett szaporítva ami 12 éve lett leválasztva, vagy olyanról ami 1 éve, amikor az anyatő virágzik az új telepek is fognak (akár 12évesek, vagy 1 évesek). Jó példa erre a phyllostachys propinqua. Két éve virágzik az országban, mindenhol, mert ugyanannak a növénynek a klónja. És valószínűleg mindenhol el is pusztul jövőre, a bambuszok ritkán élik túl a virágzást.
Egy adott törpebambusz is virágzott idén a kertemben, másoknál is, német fórumtársaknál is. Ugyanannak a növénynek voltak a szaporítványai.

Ez érdekes,köszi!
Azt tudom,hogy virágzás után elpusztul a bambusz,ezek szerint átvágnak a faiskolában az idős növényekről leszaporított klónokkal?