palmatartok.hu

Rendben. Köszönöm! Majd ha jobban megnőtt, akkor rákérdezek újra.

Hasonló küllemű magonc amit láttam a lucoknak van. Persze lehet,hogy nem az.

Régóta gondolkodom ezen a fórum bejegyzésen, hogyan tálaljam.
Kb. három hónapja olvastam egy publikációt ezzel a címmel: The periodic wetting of leaves enhances water relations and growth of the long-lived conifer Araucaria angustifolia
A cím annyit árul el, hogy a Brazil Araucaria növekedése és víz potenciálja összefüggésben áll a lomb rendszeres nedvesedésével. Elolvastam a cikket és dióhéjban arról szól, hogy a növény majdnem több vizet vesz fel a levelén keresztül a ködszitálásból, mint a gyökerén keresztül. Sőt a növény növekedési üteme a levelek nedvesítésére szignifikánsan reagált, míg a gyökerek nedvesedése nem mutatott hasonló mértékű növekedés fokozó hatást. Utóbbi hatás akkor is érvényesült, ha a talaj relatíve száraz volt stresszelve ezzel a növényt. Tápoldattal permetelve is megnézték a növényeket és azt kapták, hogy szintén gyorsabban nőnek a növények, csak a tápelem fémek felhalmozódása gyorsabb a szövetekben.
Valamint a levelek periodikus nedvesítése a gyökér morfológiára is hat, de ebbe most nem megyek bele.

Szóval most már tudjuk miért nem nő védett helyen, mert nem kap sem ködöt sem harmatot.

SZóval elkezdtem esténként vízzel szórni a növényeket kíváncsian figyelve kik érzékenyek még erre a dologra Nos kiültettem egy Metasequoiat védett fekvésbe és elkezdtem úgymond harmatolni és kedveli, a papírforma szerint reagál Növendék Metasequoiak is reagálnak rá fokozottabb levélnövekedéssel.
De a Cryptomeria egyszerűen megőrül érte néhány másik növendék Utóbbihoz a Magnoliák szintén megőrülnek tőle szeretik ezt a vízpermetet, de mivel védett fekvésben vannak nem kapnak harmatot

Akkor lehet, hogy ettől a M. macrophylla és tripetala is jobban nőne?

Egy idősebb kiültetett Cryptomeria vízpermet + harmat hatása (apropó nem jelentkezett rajta harmat vízpermetezés nélkül) bocs a képminőség miatt. Még egy kép a Magnóliákról szépen megerősödtek a vízpermetezéses időszakban:(balról jobbra)Magnolia kobus, 2x Magnolia willsoni, mögöttük hátrébb Magnolia obovata

Néztem egy Magnolia soulangeana kiültetett növényen is( nem bolti hibrid vadon kelt), ami szintén reagált rá, de a fekvése miatt nem kap haramatot ezért nem tudom valószínüleg még ettől is szebben fejlődne ha szabadabb fejlődésben lenne. Majd képet csinálok.

Az egyetlen tujámnak gyakran permetezem a lombját és körülötte a köveket is, de csak azért,
mert nedvesebb éghajlatról származik.
A verébfürdető tavacska is azért van ott a környéken és tettem egy vízzel teli tálat a japánjuhar alá is.( párásítás )
Így a kutyának is van vize szanaszét napon,árnyékban,mindenütt!
Tegnap vízpermeteztem a kínai mamutfenyőt és véletlenül kaptak permetet a yuccák is.
Akkor arra gondoltam,hogy a yuccák és a kaktuszok hátha nem is szeretik,ha nyáron víz kerül a levelükre( szárukra).

De a Cryptomeria egyszerűen megőrül érte

Pedig, hogy megijedtem tegnap,mikor a locsolóvíz véletlenül a levelére került!
Fontos a rendszeresség és a kúra ,szóval pl. kétnaponta úgy 6 hétig ,mint a gyógyszereknél
Köszi a kutatást és a beszámolót!

Találtam tegnap a Tiszakürti Arborétumban ezt a kínai szúrós fenyőt ( Cunninghamia lanceolata ) kiültetve és szemlátomást jól érzi magát a helyén.

Sziasztok!
Nevelgetek már 3-4 éve egy kis koreai jegenyefenyőt.(elvileg ez,az)
Sziklakertbe van kiültetve,és kb délután 4ig éri a napsütés.
Amikor megvettem,és kiültettem,szép mélyzőld levelei voltak,de a 2.évtől már elsárgulnak,barnulnak a hajtásai
Fenyő főldet tettem alá,és évente egyszer kap fenyő tápot,de nem igazán használ neki....
A friss hajtásai szépek,aztán azok is bebarnulnak,és el is hullajtja...
Tud valaki megoldást mi lehet a gond?
Mindenkit meghallgatok,nem szeretném ha tönkre menne..
Köszi előre is

Minden bizonnyal a talajjal lehet gondja. Nagyon nem szereti a meszet, plusz a száraz körülményeket sem.
Savanyú, üde, nedves talajt, párás mikroklímát igényelne.

Sziasztok!
Nevelgetek már 3-4 éve egy kis koreai jegenyefenyőt.(elvileg ez,az)
Sziklakertbe van kiültetve,és kb délután 4ig éri a napsütés.
Amikor megvettem,és kiültettem,szép mélyzőld levelei voltak,de a 2.évtől már elsárgulnak,barnulnak a hajtásai
Fenyő főldet tettem alá,és évente egyszer kap fenyő tápot,de nem igazán használ neki....
A friss hajtásai szépek,aztán azok is bebarnulnak,és el is hullajtja...
Tud valaki megoldást mi lehet a gond?
Mindenkit meghallgatok,nem szeretném ha tönkre menne..
Köszi előre is

A Cunninghamia lanceolata nem kapkodja el a növekedését,idén is maradt még csak 20cm,ezért takarom. Na,nem egy komoly védelem lesz ez most már!
Tövére üveggyapot ,nád 2 rétegben, meg csak a szél ellen...komfortérzete növelésére!
De azért , elég pofás kis takarás lett!

A nálunk oly' gyakori feketefenyő ( Pinus nigra) ,mint téli gyönygyszem! Pinus coulteri-óriástobozú fenyő , még bohókásabbnak néz ki így,zuzmarástól!

A Cunninghamia lanceolata nem kapkodja el a növekedését,idén is maradt még csak 20cm,ezért takarom. Na,nem egy komoly védelem lesz ez most már!
Tövére üveggyapot ,nád 2 rétegben, meg csak a szél ellen...komfortérzete növelésére!
De azért , elég pofás kis takarás lett!

WP_20161206_08_03_38_Pro.jpg (925.62 KiB) Megtekintve 11621 alkalommal

Én így takartam a Cunninghamia lanceolata-t Itt a másik: Apropó a tapasztalataim szerint talán mikroelem igényes faj főleg a fagytűrés szempontjából. Kiültettem egyet homokra, évről évre egyre lassabban nőtt és egyre fagyérzékenyebb lett, idén nyáron kipusztult, lehet a pajorok is benne voltak, nálam a mocsári ciprusokat is tövig rágták kiültetés után 4 hónappal. Mindenesetre azok amik zeolitos talajkeverékben vannak nem vagy csak minimális fagykárt szenvednek.Oldalrügyek közül szoktak elfagyni főrügyek nem, a kiültetettnél helyenként ágak is lefagytak a többi növény is a szabadban van. Általában elmondható, hogy első évükben a gyenge fagyokat sem bírják sérülés nélkül, két három évesen már elég edzetté válnak a kísérletezéshez. Persze szelekción is múlik, Azt hiszem az alsó képen egy litvániából szerzett van és nem is barnul úgy fagyokra mint a többi, amik krétáról jöttek.

Szépek! Köszi!
Tavasszal kap ő is ásványt ismét! Ültetéskor már kapott,a mocsárciprussal együtt.

Egyik oldalon fehér, mások oldalon zöld. Ahogy, a szél fújt a köd kicsapódott rajta.

Egyik oldalon fehér, mások oldalon zöld. Ahogy, a szél fújt a köd kicsapódott rajta.
http://www.palmatartok.hu/download/file.php?id=14043

Viktor! Nálad a szél ,nálam meg a ... varázslat képes ilyenre!

A képen a ciprus jobb oldala az északi.Látszik, hogy sokkal deresebb ,mint a déli oldal. A valóságban sokkal jobban látszott a függőleges határvonal mentén a színkülönbség. Fenyőknél és cédrusoknál is ugyanígy,zöldebb volt a "nem északi" oldal.
Feri a facebookon azt írta erre,hogy : "Akkor itt a dér kiváltja a mohát..."

Mindig is tudtam, hogy Te egy nagy mágus Vagy!
Abban pedig a Ferinek igaza van, hogy mindegy, moha vagy dér. A lényeg, hogy Haza találj.

Mindig is tudtam, hogy Te egy nagy mágus Vagy!
Abban pedig a Ferinek igaza van, hogy mindegy, moha vagy dér. A lényeg, hogy Haza találj.

Így akarta ,tehát kitakarózva és úgy tűnik,hogy szépen vette a -20 fok körüli napokat!
Csak avarkupac a tövénél és NY-i oldalról pedig a a szétrugdalt takarása... Sequoiadendron giganteum