palmatartok.hu

Sziasztok.

A segitsegeteket kernem, nektek biztos tobb tapasztalatotok van ebben a temaban, en teljesen amator kiskertesz vagyok.
A problemam a kis mandulafenyoimmel van, meghozza szepen kikelnek, utana kb egy ket het es elkezdenek "hervadni" kiszaradni.
Van esetleg valaki aki tapasztalt mar hasolnlot, vagy tud valaki valamilyen megoldast a problemara?

Sziasztok.

A segitsegeteket kernem, nektek biztos tobb tapasztalatotok van ebben a temaban, en teljesen amator kiskertesz vagyok.
A problemam a kis mandulafenyoimmel van, meghozza szepen kikelnek, utana kb egy ket het es elkezdenek "hervadni" kiszaradni.
Van esetleg valaki aki tapasztalt mar hasolnlot, vagy tud valaki valamilyen megoldast a problemara?

Szervusz!
Pythium-palántadőlés.
Gyakorlati megoldás a beöntözés, már megelőzéssel:
Previcur Energy 3ml/m2
vagy
Proplant 0,15-0,25% oldat
Ami hervad annak annyi.
Harcos üdvözletem!

Sziasztok.

A segitsegeteket kernem, nektek biztos tobb tapasztalatotok van ebben a temaban, en teljesen amator kiskertesz vagyok.
A problemam a kis mandulafenyoimmel van, meghozza szepen kikelnek, utana kb egy ket het es elkezdenek "hervadni" kiszaradni.
Van esetleg valaki aki tapasztalt mar hasolnlot, vagy tud valaki valamilyen megoldast a problemara?

Szervusz!
Pythium-palántadőlés.
Gyakorlati megoldás a beöntözés, már megelőzéssel:
Previcur Energy 3ml/m2
vagy
Proplant 0,15-0,25% oldat
Ami hervad annak annyi.
Harcos üdvözletem!

Koszonom, utana nezek hol kapok.

Nekem 1 év után pusztultak ki hirtelen amiket magról ültettem.

Sziasztok.

A segitsegeteket kernem, nektek biztos tobb tapasztalatotok van ebben a temaban, en teljesen amator kiskertesz vagyok.
A problemam a kis mandulafenyoimmel van, meghozza szepen kikelnek, utana kb egy ket het es elkezdenek "hervadni" kiszaradni.
Van esetleg valaki aki tapasztalt mar hasolnlot, vagy tud valaki valamilyen megoldast a problemara?

Szervusz!
Pythium-palántadőlés.
Gyakorlati megoldás a beöntözés, már megelőzéssel:
Previcur Energy 3ml/m2
vagy
Proplant 0,15-0,25% oldat
Ami hervad annak annyi.
Harcos üdvözletem!

Annyival szeretném kiegészíteni Horváth Péter tanácsát, hogy fenyőmagot mindig homokban csíráztass! Kb 2 cm vastagságban silány homok az ültető közeg tetejére, alul mehet tápanyagos föld. Miután elkezdenek csírázni a magok, a homok mindig legyen csont száraz. Öntözés csak alulról, óvatosan, mértékkel, hogy a föld tetejéig soha ne nedvesedjen át Száraz közegben nem él meg a gomba, ami kinyírná a palántákat.
Az a tapasztalatom, hogy miután elkezdi hajtani a mandulafenyő csemete a közepét, a magból kihajtott első (sziklevelek?) levelei után, már egyre kevésbé érzékeny a palántadőlésre. Innentől már lehet fölülről is öntözni, de továbbra is mértékkel. Két öntözés közt mindig száradjon ki a talaj teteje, soha ne legyen állandóan nedves fölül. Nem mocsári növény. Kiszárítani viszont sokkal nehezebb, mint kirothasztani.
Ha van rá időd, lapozd végi ezt a témát az elejétől. Találsz majd benne használható ötleteket.

Sziasztok.

A segitsegeteket kernem, nektek biztos tobb tapasztalatotok van ebben a temaban, en teljesen amator kiskertesz vagyok.
A problemam a kis mandulafenyoimmel van, meghozza szepen kikelnek, utana kb egy ket het es elkezdenek "hervadni" kiszaradni.
Van esetleg valaki aki tapasztalt mar hasolnlot, vagy tud valaki valamilyen megoldast a problemara?

Szervusz!
Pythium-palántadőlés.
Gyakorlati megoldás a beöntözés, már megelőzéssel:
Previcur Energy 3ml/m2
vagy
Proplant 0,15-0,25% oldat
Ami hervad annak annyi.
Harcos üdvözletem!

Annyival szeretném kiegészíteni Horváth Péter tanácsát, hogy fenyőmagot mindig homokban csíráztass! Kb 2 cm vastagságban silány homok az ültető közeg tetejére, alul mehet tápanyagos föld. Miután elkezdenek csírázni a magok, a homok mindig legyen csont száraz. Öntözés csak alulról, óvatosan, mértékkel, hogy a föld tetejéig soha ne nedvesedjen át Száraz közegben nem él meg a gomba, ami kinyírná a palántákat.
Az a tapasztalatom, hogy miután elkezdi hajtani a mandulafenyő csemete a közepét, a magból kihajtott első (sziklevelek?) levelei után, már egyre kevésbé érzékeny a palántadőlésre. Innentől már lehet fölülről is öntözni, de továbbra is mértékkel. Két öntözés közt mindig száradjon ki a talaj teteje, soha ne legyen állandóan nedves fölül. Nem mocsári növény. Kiszárítani viszont sokkal nehezebb, mint kirothasztani.
Ha van rá időd, lapozd végi ezt a témát az elejétől. Találsz majd benne használható ötleteket.

Koszonom a tanacsot megfogadom.
En meg agyagot olvastam hogy tegyek a foldre, mert az majd eszivja a felesleges nedvesseget.
Milyen idokozonkent ontozzem, vagy csak a foldet figyeljem mennyire szarad?

Én is köszönöm a tanácsot. Ha járok megint Rómában majd hozok magot és újra belevágok.

En meg agyagot olvastam hogy tegyek a foldre, mert az majd eszivja a felesleges nedvesseget.

Ez így,elsőre és kávézás közben ,hülyeség!
Ha a föld tetejére teszed,lezár( apróbb pórusú és tömör) és tovább marad nedvesebb a talaj,nehezebben párolog el a felesleges víz.
Azt nem tudom,hogy szivacsként képes-e működni a tömör agyag,tehát felfelé is szív,a gravitáció ellen...aztán szépen lassan elpárolog belőle... ezt majd gondold át,te is.

Milyen idokozonkent ontozzem, vagy csak a foldet figyeljem mennyire szarad?

Igen,a földet figyeld! Szinte teljesen legyen száraz a föld,mikor ismét meglocsolod.
A kicsiket jobb alulról öntözni. Vannak kapillárisok,fel fog menni a föld tetejéig a víz.
Most elgondolkodtam ismét,hogy a föld tetején a tömör agyagnak mi szerepe lehet a palántadőlés megakadályozásánál ,köszi a mondatot!
Mindenesetre nem nagyon tetszik egyelőre ez az agyagos leterítés,de hátha ez a megoldás!

Milyen idokozonkent ontozzem, vagy csak a foldet figyeljem mennyire szarad?

Igen,a földet figyeld! Szinte teljesen legyen száraz a föld,mikor ismét meglocsolod.
A kicsiket jobb alulról öntözni. Vannak kapillárisok,fel fog menni a föld tetejéig a víz.
Most elgondolkodtam ismét,hogy a föld tetején a tömör agyagnak mi szerepe lehet a palántadőlés megakadályozásánál ,köszi a mondatot!
Mindenesetre nem nagyon tetszik egyelőre ez az agyagos leterítés,de hátha ez a megoldás!

Az agyagból cserép lesz-nem csak a téglagyárban-csíra legyen a talpán ami azt átküzdi-a paszuly meg a napra talán elbír vele, de a pínea!?
A Schmidt Gábor-féle díszfaiskola c. könyv is a steril homok takarását javasolja a fenyőfajok magjainak vetésénél.
Ha az agyagot folyamatosan nedvesen tartjuk, akkor a gyökérnyaknál egyből ott a pítium fertőzés.

Milyen idokozonkent ontozzem, vagy csak a foldet figyeljem mennyire szarad?

Igen,a földet figyeld! Szinte teljesen legyen száraz a föld,mikor ismét meglocsolod.
A kicsiket jobb alulról öntözni. Vannak kapillárisok,fel fog menni a föld tetejéig a víz.
Most elgondolkodtam ismét,hogy a föld tetején a tömör agyagnak mi szerepe lehet a palántadőlés megakadályozásánál ,köszi a mondatot!
Mindenesetre nem nagyon tetszik egyelőre ez az agyagos leterítés,de hátha ez a megoldás!

Az agyagból cserép lesz-nem csak a téglagyárban-csíra legyen a talpán ami azt átküzdi-a paszuly meg a napra talán elbír vele, de a pínea!?
A Schmidt Gábor-féle díszfaiskola c. könyv is a steril homok takarását javasolja a fenyőfajok magjainak vetésénél.
Ha az agyagot folyamatosan nedvesen tartjuk, akkor a gyökérnyaknál egyből ott a pítium fertőzés.

Köszi a megerősítést!

Aha ok, akkor az agyag elvetve.

Nekem 1 év után pusztultak ki hirtelen amiket magról ültettem.

Külön cserepekbe ültetted a magokat
Mert,ha nem ,akkor könnyen sérülhetett a gyökér is átültetéskor és ez okozhatta később a vesztét ,ha nem is azonnal. Kis ciprusoknál tapasztaltam ilyet.

Aha ok, akkor az agyag elvetve.

3-4 éve volt már nem emlékszem pontosan, de már legalább 20cm-esek voltak amikor egyesével, de gyors ütemben elmentek.
Azért vettem később 5000Ft-ért egy 40-50cm-est kertészetből.

3-4 éve volt már nem emlékszem pontosan, de már legalább 20cm-esek voltak amikor egyesével, de gyors ütemben elmentek.
Azért vettem később 5000Ft-ért egy 40-50cm-est kertészetből.

Az tény,hogy nekem már csak egy legény van talpon az egyesével átültetett magoncokból.
Hogy mi okozta vesztüket,azt nem tudom,kinn voltak a szabad levegőn.

Fenyők (fenyőfélék) átültetése eléggé kockázatos. Viszonylag nagy százalékban is áldozatául tudnak esni egy ilyen beavatkozásnak.
Semmiképpen sem jók ehhez a bolti virágföldek. Tisztán legalábbis nem. Csak homokkal szintén jól összekeverve, mert egyébként a nagy talaj szemcsék és a szemcsék közti nagy hézagok miatt mire kialakulna az átültetett növény gyökere és a föld közti kontakt, addigra a növény kiszárad és vége...
És a fenyőfélék gyökere egy pillanatra sem száradhat ki, még átültetés közben sem, mert nagyon érzékenyek erre (is).

Köszönöm a tanácsokat

Reggel bevittem egy "kicsit" a számítógéphez...
Nem tudok betelni ilyenkor a rajta szikrázó gyantagyöngyökkel! És azok a kis reszelős levelecskék!
Készül a karácsonyra!

Nagyon szép!!