... jövőre ha minden jól alakul már elkezdődhet az edzés. ...
Csak csendesen jegyzem meg, hogy a növényeket nem lehet, a melegvérű állatokhoz hasonlóan edzeni. (Most, nem a futásra/úszásra stb. gondolok.
) Mivel nincsenek hő termelésre alkalmas rostjaik, így a hidegtűrésük a genetikai kódjuk (1) és a fejlődésük közben kialakult sejtjeik szerkezete (2)illetve, egészségügyi állapotuk (3) határozzák meg, a környezeti tények (4) mellett.
1. "Hozott anyag", erős szórással. Azonos termésfürtről származó növényeknél is jelentős különbségek vannak, hiszen a Természet folyton "kísérletezik". Egy konkrét növénynél, ezen már nem tudsz változtatni.
2. A növekedést befolyásoló tényezők (Napfény, hőmérséklet, talajkémia, nedvesség) miatt kialakuló sejtek igen jelentősen befolyásolják azok hideg toleranciáját. Általánosságban az mondható el, hogy a lassú növekedésű, Napfényhez szokott növények jobban elviselik a szélsőségesebb környezeti hatásokat, mint azok a társaik, amelyek fényszegény (csak üvegen/függönyön fényt kapó), gyorsan eladásra "gyártott" (pl. üvegházban nevelt, agyontápozott). Ennek oka a sejtfal vastagsága és a benne lévő folyadék (sejtnedv) összetétele (víztartalma).
A jó hír az, hogy itt lehet változtatni! Óvatos kiszoktatással, megfelelő ültető közeg és folyadék utánpótlás, pihenési időszakra felkészítéssel (pl. N adalék csökkentése, K mennyiség növelés).
Nálunk is lakik olyan humilis, ami 25 évig lépcsőházi növény volt. Direkt napfényt sosem kapott. Néhány év alatt, a leveleit lecserélte, miközben egyre jobban kikerült az árnyékból.
3. Egy erős növény is védelemre szorul a kiültetést követően. Más a talaj összetétele, a környezeti hatások is változnak. Ezekhez hozzá kell szoknia.
Arról nem is beszélve, hogy kártevőktől a növény általános állapota jelentősen tud romlani. A penészgombák, nedvszívó -, rostokkal táplálkozó rovarok, gyakorlatilag felfalják őket. Minden sérülés kiinduló pontja lehet egy penészesedésnek, rothadásnak. A kisebb kárósítókkal (pl. baktériumok, vírusok) nehéz felvenni a versenyt. Ezeknél, vagy van hozzáférhető "orvosság" vagy, marad az égetés. Illetve, van olyan amit nagy csodálattal óvunk (pl. a variegata növények).
4. Nagy általánosságban elmondható, hogy az alacsony nedvességtartalmú talajban könnyebben átvészelik a hideget. Természetesen vannak növények, melyek télen is igénylik a vizet de, csökkentett mennyiségben. És akadnak olyanok is, menyek teljes nedvesség utánpótlás nélkül (szárazon tartva) tudnak kitelelni.
A szél és a Napfény fokozza a párolgást. Ha ehhez fagyott talaj is társul, teljesen ki tud száradni/meg tud égni a növény. Nem véletlen, hogy a Mi klímánkon, jelentős mennyiségű lombhullató növény őshonos. Ahogyan az sem, hogy minél jobban közelítünk, az Egyenlítőtől a sarkok (Északi és Déli) felé, a levelek felszínének mérete és a növekedési sebesség is egyre csökken.
Röviden csak ennyi.
Remélem, ez segít egy picit eligazodni a téli felkészülésben és sikeres teleltetésben!