Köszi!
Elkalandoztam a linkedtől a banánon át a DNS-ig... 
,na meg a tudomány! Köszi az ajánlást!
1895-08-15 / 11. szám a régi kertészeti szaklapokban bogarászni ,hátha más is megteheti,ezért íme a link:
A KERT -1916Trachycarpus èxcelsa« néven szoktak forgalomba hozni.
A legedzettebb szobapálmáink egyike,
a melyről az itteni tapasztalatok is azt
mutatják, hogy kevés, igen mérsékelt öntözés
mellett -|-4—8C°-nál is szépen kibírja
a telet. Ez a pálma azonban sokkal
nagyobb figyelmet érdemel kertészeink
részéről, mint a milyenben eddig részesitik,
különösen most a háború által előidézett
nagy változások után.
A Trachycarpus excelsa Wendl — ez a
helyes neve — és még három társa Japánban,
Khinában és a Hymalajában
honos. Az itteni megfigyelések azt mutatják,
hogy ez a pálmafaj Tokióban és az
annak megfelelő egyéb földrajzi szélesség
alatt fekvő helyeken a telet künn a szabadban
a —10C° hideget is kibirja, nyilt
rügyekkel és bimbókkal.
Ezt tudva, a Trachycarpus excelsa Wendl.
kertészeti szempontból igen megbecsülendő
lenne és ennek meghonosítása, illetve
nag3^obb arányban való kultiválása lenne
ajánlatos, mint legyező-pálma könnyen
értékesíthető.
Délvidékeinken honosítási kísérletet is
lehetne vele tenni és specziálkultúrában
nagyban tenyészteni szükségtelenné téve
a külföld' behozatalt.
A hazai kertészetnek feladata most
olyan növények után kutatni, a melyek
a mi éghajlati viszonyaink mellett a legegyszerűbb
módon nevelhetők fel és igy
a nagyban való tenyésztésük a legbiztosabbnak'ígérkezik.
Ezen dísznövények között
első helyet foglalhatna el a Chamaerops
humilis, vagy közönséges törpepálma
és a Trachycarpus excelsa Wendl. a lenvagy
shiropálma és a Phoenix néhány
faja, még a Chamaedorea Ernsti Augusti.
A babérfa-övben a Trachycarpus honosítása
azért is czélirányos lenne, mert nemcsak
dísznövény, hanem fája is becses, a
levelek és virágzatburkai pedig könnyen
szétszedhetők lévén, igen kitűnő és tartós
kötél anyagot szolgáltatnak. A kísérletek,
a melyeket e téren végeztek, nagyon
sikerültek. A levél és virágzati burkokat
azonban csak a tizedik évtől kezdve lehet
leszedni, a mikor a pálma magasra
kezd nőni. Egy évben legfeljebb 12 burkot
szolgáltat.
Gyökérhéját gyógyszerkészitésre használják
.
Nálam a Trachycarpus excelsa tavaly
deczember 20-ig kitűnően állotta a telet
a szabadban. Különben Udo Dammer is
irja, hogy ez a faj könnyűszerrel átteleltethető
a szabadban is a következő módon
: A pálma leveleit száraz időben könynyedén
összekötözzük, a töve körül száraz
lombot vagy homokot teszünk és azután
egy feneketlen hordót vagy ládát
borítunk föléje, ugy azonban, hogy a
növény ága teljesen szabadon álljon.
Erre a hordóra vagy ládára egy másik
nagyobb ládát vagy hordót borítunk. A
belső hordót befödjük és a két hordó vagy
láda közötti iirt száraz falombbal töltjük
ki.
A fedőt száraz, enyhe, fagymentes téli
napokon le kell szedni, hogy levegőt kapjanak.
E burkot csak későn vesszük le, mert
a márcziusi száraz szelek ártalmasak.
Ilyen módon Berlin mellett több példányt
sikerrel teleltettek át.
A kenderpálmának négy faja ismeretes
: a Trachycarpus Martianus ( = Chamaerops
Martiana), 2. Tr. Khasyanus, ez
4000—6500 láb magas hegyeken nő (a
legedzettebb), 3. Tr. excelsus, Japánban
elterjedt és 4. a Tr. Fortun ei (Ch. Fortunei)
Khinában honos.
A Trachycarpus (Chamaerops) fentebb
fölsorolt fajai kitűnő szobapálmák lévén,
a magyar kertész üzemében megfelelő
nagy helyet kérnek. —s.—d.
Azért nagyon lényeges még kiemelni, hogy a fák nyári ültetésénél nem csupán a gyökérzetet kell metszeni, hanem a koronát is alaposan, hogy a gyökér-korona egyensúly megmaradjon. Ellenkező esetben biztos pusztulás vár a fára locsolás mellett is.• "A fák nyári átültetése.
Gyakran megesik, hogy építkezés, vagy egyéb körülmények miatt, valamely, máskülönben becses fát el kell távolítani a helyéről, vagy egyáltalában épen nyáron volna arra alkalmunk, hogy valamely fát egy másik helyre átültessünk. Ezt a legtöbben kivihetetlennek tartják, pedig a dolog nem igy áll, mert lehet fát teljes sikerrel, nyáron is átültetni, csak
viz
legyen elegendő és a locsolást ne hanyagoljuk el. Jelen időszakban, augusztus végével, már nagyon szépen és biztosan sikerülhet az átültetés. Ez pedig ugy történik, mint őszszel, vagy tavaszszal, csakhogy az átültetendő fát nem ássuk ki előre, hanem igenis, előbb a gödröt ké. szitjük el sebesen s akkor fogunk a fa kiásásához. Amint kiástuk árnyékban, hirtelen
megmetszegetjiik
a gyökereit s akkor késedelem nélkül bele állítjuk a gödörbe, hol aztán bőséges iszapolással elültetjük. Továbbra pedig fögondunk legyen rá, hogy a fa kellő (de nem túlságos) nedvességben legyen. Ha pedig az időjárás rendkivül forró és száraz lenne, akkor esténként, hajnalonként, a lombokat is permetezzük meg vizzel, söt a fa törzsét szalmazsuppal bekötve, ezt is tartsuk állandó nedvességben ; meg
jegyzendő, hogy mérsékelt nedvességben, mert a túlzás itt is, mint mindenütt másutt, árthatna. Az ilyen módon átültetett fák levelei csakhamar lehullanak, de ép ez a jele, hogy megfakadtak. Ekkor aztán az esetleg szükséges locsolást, lehetőleg ritkán gyakoroljuk, csak épen, hogy a talaj csonttá ne száradjon. A következő tavaszon roppant buján fognak az
ilyen fák tovább fejlődni. "
A kert 1895
