Szia bali13!Sziasztok!
Érdekességként fotóztam Budapesten a 3. kerületben a Szépvölgyi úton egy irodaparknál ezt a kaktuszt. Laikusként én nem ismerem fel de bízom benne, ti tudjátok. Látszólag lehet vagy 10-15 éves. Egész télen semmi takarást nem kapott (szerintem ezelőtt se), de úgy tűnik kutya baja! Íme a képek:
Igazad lehet. Bár a vegetatív szaporítás előny is lehet, hiszen a citrusok oltásánál akár 10-15 évet nyerhetünk termőrefordulásnál, amikor egy idősebb termő egyed oltóvesszőit oltjuk fel egy 2-3 éves magonc alanyra. Ugyanez igaz más oltványoknál is.Az enyhe idő beálltával egyre biztosabb néhány kaktuszom pusztulása, először a sérült szártagok márványosan kifakultak, most már azok kifehéredtek, klasszikus fagyás nyomokat mutatnak.
Egyre inkább él bennem az meggyőződés, hogy a vegetatív szaporítás hosszú távon nem helyes, én ennek tudom be a pusztulásukat, mert azzal, hogy vegetatívan leszaporítok egy növényt, a biológiai órája szerint olyan idős mint az anya tő, tehát egyre öregebb növényünk van, még akkor is, ha újra dugványozzuk. az is lehet, hogy 30-40 (vagy még több)évvel ezelőtt kelt ki, mint, magonc növény.
Az öregedés által a növény(ez esetben a kaktusz) veszít a télállóságából, érzékenyebb lesz a betegségekre, stb.
Ismerősöm szerint ezen Opuntia engelmannii típusok amelyek (szinte) kifagytak idén, nála évtizedek óta -20 c°-nál hidegebbeket is kaptak, tehát edzett, jó télálló, tereptűrő növények voltak. Nála is így jártak a tövek! A természetet nem lehet meg vezetni, azáltal, hogy vegetatív módon osztjuk őket, úgymond fiatalítjuk.
Egyre fontosabbnak látom az ivaros szaporítást, mint lehetőséget, ezt fogom követni, mert a magoncok kicsit eltérőek, egyik jobban bírja, mint a másik!
Két éve egy Opuntia fragilis típust vesztettünk így el, az is valószínűleg kiöregedett, és ezért pusztult el!
Ez amúgy igaz más növénycsaládok növényeire is, ezek szerint ezért van annyi érzékeny gyümölcs fajta, mert a kor előrehaladtával gyengül a növények genetikai állománya, sebezhetővé válik. Amit tudunk, érdemes ivarosan szaporítani!
Kár értük Zoli, de tudom, hogy gyorsan fogod pótolni.Bemutatom a veszteségeimet:
Ez a tövises, déli típusú engelmannii forma fagyott majdnem ki, teljesen, szedtem le róla 2 épnek tűnő szártagot, most bent szárítom, remélem sikerül megmenteni(és tavasszal gyökeresedni fog, mert magot szeretnék róla nyerni), a kevésbé tövises, déli engelmannii típusom jól van, semmi baja, akárcsak az Opuntia flavescens is jól van(ezekről sikerült magoncokat nyernem, a tavalyi vetésű magoncok hibátlanul teleltek)! Debreczy Zsolttól hozott, hasonló kinézetű Opuntioa engelmannii, teljesen szétfagyott, nem kizárt, hogy egy és ugyanaz a klón, kinézetre nagyon olyan volt ez is, ennek biztosan vége
Opuntia lindheimerii sem mai darab, elvileg az is mindig megúszta a teleket, de most nálam totál lefagyott felül, alsó ágat mentettem le a napokban, ami úgy nézem nem nagyon sérült, de erről volt biztonsági mentésem is. Idén vetettem magot, mert volt rajta termés is. Most a télen lett vetve, azt tapasztaltam, a téli vetés esetén tavasszal bőségesen kelnek az Opuntia magoncok!
A tapasztalatom erre mutat, sajnos, legalább is a kaktuszoknál , ezért gondoltam más családok növényeire is, hogy így működik. Minden fajnak vagy egy optimális élettartalma, aminek a végéhez közeledve, egyre sérülékenyebb, érzékenyebb az adott növény, akármit tehetek vele, az öregedést nem tudom megállítani. Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.Igazad lehet. Bár a vegetatív szaporítás előny is lehet, hiszen a citrusok oltásánál akár 10-15 évet nyerhetünk termőrefordulásnál, amikor egy idősebb termő egyed oltóvesszőit oltjuk fel egy 2-3 éves magonc alanyra. Ugyanez igaz más oltványoknál is.
Igen, amit tudok, pótolni fogom, és azon leszek, hogy ivarosan tudjak róluk szaporítani, lehet, hogy lesznek hibrid növények is, de ha mutatós és jó fagytűrő egyedek lesznek akkor megéri a magvetéssel bajlódni, és kivárni, hogy milyenné válnak!Kár értük Zoli, de tudom, hogy gyorsan fogod pótolni.
Köszi a gondolatot!Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.
A jelenlevők mindig kivételek! Ti örökké szépek, fiatalok és fittek maradtok!Köszi a gondolatot!Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.
Most kivételesen csak egy nagyon picit gondoltam az emberre ,inkább azon mélázok,hogy a ciprusok dugványozásánál és a gyümölcsfáknál vajon hogy van ez a dolog,amit Unartis bővebben is kifejtett.A jelenlevők mindig kivételek! Ti örökké szépek, fiatalok és fittek maradtok!Köszi a gondolatot!Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.
Mindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.Az öregedés rontja a genetikai tűrőképességet.
Most kivételesen csak egy nagyon picit gondoltam az emberre ,inkább azon mélázok,hogy a ciprusok dugványozásánál és a gyümölcsfáknál vajon hogy van ez a dolog,amit Unartis bővebben is kifejtett.
Jó,azért még majd beszélünk róla más topikokban is! Ma nem volt időm jobban átgondolni,mert kis szabadidőmben " Pityu" -val tárgyaltuk privátban a térhálós kopolimer,mint talaj javító adalék sterilizálásátMindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.
Ez nagyon bonyolult dolog Nelli, nem is vállalkozom a pontos kifejtésére. A lényeg az, hogy a sejtekben lévő örökítőanyagot a környezetből különböző károsító hatások érik, ami a DNS sérülésével jár. A sejtekben javító mechanizmusok működnek, ezek igyekeznek kijavítani a génhibákat, de ez nem teljes mértékben sikerül. Tehát sejtosztódáskor az új sejt már nem lesz pontosan olyan, mint az eredeti. Öregedés folyamán a javítás sebessége mindinkább elmarad a sérülések mértékétől, s végül a sejt életképtelenné válik. Minél több sejtet érint ez a folyamat a szerven, szervezeten belül, annál gyengébb, kevésbé ellenálló lesz az élőlény, s végül feladja. Tehát egy 100 éves növény(a Te példádban) legkésőbb fejlődött részeinek genetikai üzenete már nem egyezik meg a növény eredeti génállományával, nagy valószínűséggel negatív irányban. Az ebből a részből ivartalanul szaporított új növény persze nem pusztul el egy év múlva, de olyan életképes sem lesz, mint a 100 évvel korábban magról kelt egyed volt.Nyilván egy növénygenetikus ezt szakszerűbben fogalmazta volna, de ha bele akarod ásni magad a témába, akkor guglizz rá a növények öregedésére.Jó,azért még majd beszélünk róla más topikokban is! Ma nem volt időm jobban átgondolni,mert kis szabadidőmben " Pityu" -val tárgyaltuk privátban a térhálós kopolimer,mint talaj javító adalék sterilizálásátMindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.
Egyelőre Unartis témájában itt odáig jutottam,hogyha egy 100 éves kaktusz fiatal( legfiatalabb) szártagját dugványozzuk,az nem lehet 100 éves... tehát nincsenek életének hátralévő percei megszámlálva...mert az anyakaktusz korát 101 évben maximálták a gének.
Lehet,hogy sok mindenen átment és emlékszik a legfiatalabb sejtje is,ez igaz,de nem pusztul ki az anyával együtt az új,gyökeres példányunk is 101 évesen,tehát jövőre... vagyis "új gyökeres" életének első évében.
Ez nagyon bonyolult dolog Nelli, nem is vállalkozom a pontos kifejtésére. A lényeg az, hogy a sejtekben lévő örökítőanyagot a környezetből különböző károsító hatások érik, ami a DNS sérülésével jár. A sejtekben javító mechanizmusok működnek, ezek igyekeznek kijavítani a génhibákat, de ez nem teljes mértékben sikerül. Tehát sejtosztódáskor az új sejt már nem lesz pontosan olyan, mint az eredeti. Öregedés folyamán a javítás sebessége mindinkább elmarad a sérülések mértékétől, s végül a sejt életképtelenné válik. Minél több sejtet érint ez a folyamat a szerven, szervezeten belül, annál gyengébb, kevésbé ellenálló lesz az élőlény, s végül feladja. Tehát egy 100 éves növény(a Te példádban) legkésőbb fejlődött részeinek genetikai üzenete már nem egyezik meg a növény eredeti génállományával, nagy valószínűséggel negatív irányban. Az ebből a részből ivartalanul szaporított új növény persze nem pusztul el egy év múlva, de olyan életképes sem lesz, mint a 100 évvel korábban magról kelt egyed volt.Nyilván egy növénygenetikus ezt szakszerűbben fogalmazta volna, de ha bele akarod ásni magad a témába, akkor guglizz rá a növények öregedésére.Jó,azért még majd beszélünk róla más topikokban is! Ma nem volt időm jobban átgondolni,mert kis szabadidőmben " Pityu" -val tárgyaltuk privátban a térhálós kopolimer,mint talaj javító adalék sterilizálásátMindenre igaz. Ha egy növényről levágsz egy vegetatív szaporítóanyagot, az tartalmazni fogja mindazon elváltozásokat az örökítőanyagban, amin a növény élete során átment.
Egyelőre Unartis témájában itt odáig jutottam,hogyha egy 100 éves kaktusz fiatal( legfiatalabb) szártagját dugványozzuk,az nem lehet 100 éves... tehát nincsenek életének hátralévő percei megszámlálva...mert az anyakaktusz korát 101 évben maximálták a gének.
Lehet,hogy sok mindenen átment és emlékszik a legfiatalabb sejtje is,ez igaz,de nem pusztul ki az anyával együtt az új,gyökeres példányunk is 101 évesen,tehát jövőre... vagyis "új gyökeres" életének első évében.
Szerintem is így van,köszi!Az ebből a részből ivartalanul szaporított új növény persze nem pusztul el egy év múlva, de olyan életképes sem lesz, mint a 100 évvel korábban magról kelt egyed volt.
Ez érdekes,köszi!Bambuszoknál is így van. A legtöbb phyllostachys (a legelterjedtebbek itt Magyaroszrágon a kertekben) 40-60-90 évente virágzik, majd rendszerint elpusztul. Tőosztással szaporítjuk, de akár néhány centiméteres rizómadarabbal is. Függetlenül, hogy egy új telep olyan rizómából lett szaporítva ami 12 éve lett leválasztva, vagy olyanról ami 1 éve, amikor az anyatő virágzik az új telepek is fognak (akár 12évesek, vagy 1 évesek). Jó példa erre a phyllostachys propinqua. Két éve virágzik az országban, mindenhol, mert ugyanannak a növénynek a klónja. És valószínűleg mindenhol el is pusztul jövőre, a bambuszok ritkán élik túl a virágzást.
Egy adott törpebambusz is virágzott idén a kertemben, másoknál is, német fórumtársaknál is. Ugyanannak a növénynek voltak a szaporítványai.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 27 vendég