Köszi!Szépen fejlődik!
Jani, azért, ha nagyon átfagyna a talaj, inkább emeld ki és vidd fagymentes, de hideg helyre, amíg szükséges! Vagy jó vastagon takard be a tövét ilyen esetben, ha kint marad. Egy kicsit ijedősebb lettem én is az elmúlt tél után...Szépen el van vermelve cserepestől,ha megjön a jó idő kerül ki a felső kerti sarokba.
Szomorúan mondom, de nagyon egyet tudok érteni veled Csaba. Sokan azt mondják körülöttem, hogy minden évszaknak megvan a maga varázsa. Ahogy a szeles tavasznak, forró, száraz nyárnak, lucskos-sáros ősznek, éppúgy a fagyos, havas télnek. De! Ezzel én sem tudok egyet érteni, bőven elég a számomra egy olyan tél, mint amilyen volt eddig ez a december és ahogy a múltkor is írtam egy hét múlva akár már jöhetne is a tavasz!...Még most ásogatom kifelé az elpusztult (kifagyott) fenyőimet. Egy csomó idő, energia és öröm ment velük pocsékba. Ezért én már valszeg soha sem fogom szeretni a telet (Laci)! Csak pusztulást hoz, az pedig nagyon negatív.
Jani, azért, ha nagyon átfagyna a talaj, inkább emeld ki és vidd fagymentes, de hideg helyre, amíg szükséges! Vagy jó vastagon takard be a tövét ilyen esetben, ha kint marad. Egy kicsit ijedősebb lettem én is az elmúlt tél után...Szépen el van vermelve cserepestől,ha megjön a jó idő kerül ki a felső kerti sarokba.
Még most ásogatom kifelé az elpusztult (kifagyott) fenyőimet. Egy csomó idő, energia és öröm ment velük pocsékba. Ezért én már valszeg soha sem fogom szeretni a telet (Laci)! Csak pusztulást hoz, az pedig nagyon negatív.
Nézegettem ,hogy melyiket is vágjam ki ,majd meglátom, hogy akarok-e kéttörzsű vagy háromtörzsű fenyőt.Boni, tényleg szépen fejlődik! Örülök!
Egy tanács, ha megengeded: tavasszal azt a nagyon határozottan fölfelé álló ágát én kivágnám, ameddig ilyen kicsi (vékony). Hacsak nem akarsz egy kéttörzsű fenyőt később...
Ezek az egzotikus magok akkor és ott szeretnek kikelni és tovább is fejlődni,ha az élőhelyi körülményekhez hasonlót biztosítasz vagy találnak nálad.Ez érdekes, pedig az európai ciprus nálam akkor is kikelt, amikor nem akartam. Már egy jó ideje nem is vetettem belőle magot, mert annyi növényem volt belőle mindig, hogy már sokalltam.
Viszont az arizóna ciprus!..Na, az nem megy továbbra sem. Alig kelnek ki és egy idő után elszáradnak. Általában miután megöntözöm őket. ...És most ez a mandulafenyő is... Szerintem nem (csak) a homokkal lehetett a baj. Szobában vannak 19-21 fokon, az ablakokról csurog a víz minden reggel. Ami már nem fért be a szobába, abban a ládában még csak alig keltek ki magok, viszont egy sem dőlt ki. Ugyanakkor, ugyanúgy lettek elvetve, de ez a láda sokkal hamarabb kiszáradt, mint a szobában lévők és csak 10 fokon volt, ami azóta már csak 7 fok.
Vetettem el magyaltölgy makkokat is. Amik szobahőmérsékleten vannak, még meg sem mozdultak, viszont a 10-7 fokon lévők már csíráznak.
Nem kell nekik a meleg??
Nem azt mondom,hogy gondolkodnak... csak azt,hogy a csírázáshoz és a továbbfejlődéshez sok mindennek kell összejönni,hogy az egy másik élőhelyen ugyanúgy sikeres legyen,mint ahova teremtve lett.Kétségtelenül van benne igazságod, de azt hiszem a növények ettől sokkal kevésbé filozófikusak. Az életet némileg egyszerűbben élik, mint az emberek. Velük ellentétben mi hajlamosak vagyunk azt egy kicsit túlbonyolítani.
Sajnálom, pedig az első pár oldalon látott képek alapján én is azt gondoltam, hogy a mandulafenyők akár a nagy hideggel is megbirkóznak, megújulnak. Ez a rövid gyökérzet nekem is gyanús. Lehet, hogy a talaj lentebbi részei kevésbé voltak tápdúsak, és azért nem tört mélyebbre, vagy a mandulafenyők inkább terebélyes gyökeret növesztenek? Az ezüstfenyő gyökere például nem hatol mélyre, de az alapján, hogy a mandulafenyő mediterrán eredetű inkább arra gondolnék, hogy annak mégiscsak mély gyökeret kéne eresztenie a szárazságok elviseléséhez.A kép címe lehetne mondjuk: Egy karrier vége...
Két ünnep közt kihasználva a kedvező időjárást, erőt vettem magamon, hogy eltüntessem a megelőző 6-7 évem és az előző tél munkájának eredményét.
A lapát és a 2 L-es flakon a méretek érzékeltetéshez maradt a képen.
Szóval, vidáman, kertészkedéssel teltek az ünnepek...
De, még mielőtt elvenném bárkinek is a kedvét a további próbálkozásoktól a mandulafenyő ültetésével kapcsolatban: a környékünkön található mandulafenyőket folyamatosan figyelemmel követtem egész nyáron, és egyet sem láttam sehol, ami tönkre ment volna, mint az enyémek. Pedig a hideg mértéke hasonló lehetett, lévén, hogy néhány km-es távolságokról van csak szó ebben az esetben. Ráadásul nálam sem pusztította el az elmúlt tél az összeset. Akkor valószínűleg nekem is elment volna a kedvem az egésztől. (Mondjuk így is határeset volt...)
Sok saját nevelésű túlélte a telet, sőt szépen fejlődtek is a szárazság ellenére, amit egész nyáron kaptak. Azóta is komoly dilemmában vagyok azzal kapcsolatban, hogy "bolti" növényekkel pótoljam a veszteséget, hátha most sikeresebben választok, vagy saját nevelésűeket ültessek a helyükre. A "boltiak" mellett szól, hogy már azonnal mutatósak lennének, viszont drágák. A sajátok, bár anyagilag kevésbé lenne megterhelő, de csak újabb 10-15 év elteltével nőnének hasonló méretűre, mint a most kiásottak. És kicsivel több az esély a jobb téltűrésükre, mint egy nagyobb, import növénynél.
Asszem, marad a lutri! Az a legalább 10 év nagyon hosszú idő! ...és akkor 10 évvel még mindig le vagyok maradva.
Éget is az a homok!És lehetőleg nem hason fekve vagy guggolva!
Gombára nem gondoltál?Ez a dzsuva homok, ami itt van, nem nagyon teszi lehetővé, hogy erőteljesek és ellenállóak legyenek a növények.
Aztán biztosan bele játszott a genetika is. Egymás mellett (néhány méteren belül) lévő egyidős, egyforma nagyságú magoncok közül egyiket elvitte a tél, míg a másiknak kutya baja sem lett.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég