60cm-es úgy 100 literes lehetKoszi szepen a valaszt. Nem tudod veletlenul hany literes lehetett a dézsa?
60cm-es úgy 100 literes lehetKoszi szepen a valaszt. Nem tudod veletlenul hany literes lehetett a dézsa?
Ha a lefejezés mellett kell is dönteni érdemes úgy vágni hogy maradjon rajta pár levél mindenképp.Sajnos kijött a közepe. De 1,5 héttel a lefejezés után (kb.3-4 cm kellett levágni) máris elkezdett a gyógyulás útján haladni.Szerintem egész jól,és gyorsan halad.
Nem látszik betegnek a pálma, a kibomló levél is teljesen rendben van. Én nem tápozom a dézsás pálmáimat sem, csak a földjükbe keverek zsákos marhatrágyát, gyökérmetszés és földpótlás esetén, illetve tavasszal a felső földréteget lekaparom, s tiszta marhatrágyával feltöltöm.A nagy trchym semmire sem megy ,se virág se levél hozzam ,a fényképen a nagyon lassan bontogatót levelét látni.
Megnézném a cserépben mi is van .?
Szerintetek adjak neki valami tápot?
Nem tudom leszedni a felső réteget mert az egész egy nagy gyökér ,át kell ültetnem .Szándékoztam kiültetni de most ez elmarad ,mint már írtam is az előzményekben télen megcsípte a mínusz és véleményem szerint most azért viselkedik így . Lassan egy hónap telik el ennek az egy levél kibontásával,megjelöltem a szívlevélét és egy plusz levélkét is és semmit nem mozdultak.Ilyen viselkedési formával még nem találkoztam,nagyon megsértődöttet rám a télen .Nézek egy nagyobb cserepet és kap egy kisebb mennyiségű új földet így ,remélem segíteni fog.Nem látszik betegnek a pálma, a kibomló levél is teljesen rendben van. Én nem tápozom a dézsás pálmáimat sem, csak a földjükbe keverek zsákos marhatrágyát, gyökérmetszés és földpótlás esetén, illetve tavasszal a felső földréteget lekaparom, s tiszta marhatrágyával feltöltöm.A nagy trchym semmire sem megy ,se virág se levél hozzam ,a fényképen a nagyon lassan bontogatót levelét látni.
Megnézném a cserépben mi is van .?
Szerintetek adjak neki valami tápot?
Talán sok napfény és víz rendbe hozná..Nem tudom leszedni a felső réteget mert az egész egy nagy gyökér ,át kell ültetnem .Szándékoztam kiültetni de most ez elmarad ,mint már írtam is az előzményekben télen megcsípte a mínusz és véleményem szerint most azért viselkedik így . Lassan egy hónap telik el ennek az egy levél kibontásával,megjelöltem a szívlevélét és egy plusz levélkét is és semmit nem mozdultak.Ilyen viselkedési formával még nem találkoztam,nagyon megsértődöttet rám a télen .Nézek egy nagyobb cserepet és kap egy kisebb mennyiségű új földet így ,remélem segíteni fog.Nem látszik betegnek a pálma, a kibomló levél is teljesen rendben van. Én nem tápozom a dézsás pálmáimat sem, csak a földjükbe keverek zsákos marhatrágyát, gyökérmetszés és földpótlás esetén, illetve tavasszal a felső földréteget lekaparom, s tiszta marhatrágyával feltöltöm.A nagy trchym semmire sem megy ,se virág se levél hozzam ,a fényképen a nagyon lassan bontogatót levelét látni.
Megnézném a cserépben mi is van .?
Szerintetek adjak neki valami tápot?
Laci gyönyörű a tavad ...
Valamit ér a háztáji marhatrágya beáztatott leve valamire???
A trágyalevet nem ajánlom, perzsel, túl tömény.Nem tudom leszedni a felső réteget mert az egész egy nagy gyökér ,át kell ültetnem .Szándékoztam kiültetni de most ez elmarad ,mint már írtam is az előzményekben télen megcsípte a mínusz és véleményem szerint most azért viselkedik így . Lassan egy hónap telik el ennek az egy levél kibontásával,megjelöltem a szívlevélét és egy plusz levélkét is és semmit nem mozdultak.Ilyen viselkedési formával még nem találkoztam,nagyon megsértődöttet rám a télen .Nézek egy nagyobb cserepet és kap egy kisebb mennyiségű új földet így ,remélem segíteni fog.Nem látszik betegnek a pálma, a kibomló levél is teljesen rendben van. Én nem tápozom a dézsás pálmáimat sem, csak a földjükbe keverek zsákos marhatrágyát, gyökérmetszés és földpótlás esetén, illetve tavasszal a felső földréteget lekaparom, s tiszta marhatrágyával feltöltöm.A nagy trchym semmire sem megy ,se virág se levél hozzam ,a fényképen a nagyon lassan bontogatót levelét látni.
Megnézném a cserépben mi is van .?
Szerintetek adjak neki valami tápot?
Laci gyönyörű a tavad ...
Valamit ér a háztáji marhatrágya beáztatott leve valamire???
Részben egyetértek Veled! A hely kiválasztás valóban sarkalatos kérdés. Az az 1-2 °C és a napfény vagy hiánya, szél, talaj, stb ... Szóval az döntő tényező lehet közel azonos növények között is.Én is csináltam ilyen túlélő ültetést. Csak megerősített sajnos abban hogy a genetika másodlagos tényező mivel olyan kicsi a különbség az edegyek között. A helyválasztása a domináns az élet és a halál között. Tökéletes védett hely hiányában csak időpazarlás az egész sajnos.
Én is így gondoltam sokáig, de szép lassan a saját tapasztalataimból másképp kezdem látni. A mínusz 16 és 18 fok a reális határ értéke a fortuneinek. Ebben a tartományba elhullik a nagy része. .Ami marad az meg valószínűbb hogy nem a genetika miatt marad inkább a helyválasztása miatt. Persze ez alól kivétel az egy éjszakás hidegebb lehülés ék. Itt még kibírhat ennél kicsivel többet is ha jön nappal felmelegedés.Ha a növény terjedelmében teljesen átfagy akkor megy a levesbe a szívlevél. Na mármost idehaza befigyelnek ennél hidegebb éjszakák is. És ezek a napok garantálják a sok éves munkánk elvesztését sajnos. A genetikai különbségek nem sok esélyel hoznak eredményt, de hozhatnak. Vagyis egy genetikailag gyengébb egyed 50cm el arrébb ültetve ugyanúgy lehet a győztes a versenyben mind a legjobb hidegtűrő.Részben egyetértek Veled! A hely kiválasztás valóban sarkalatos kérdés. Az az 1-2 °C és a napfény vagy hiánya, szél, talaj, stb ... Szóval az döntő tényező lehet közel azonos növények között is.Én is csináltam ilyen túlélő ültetést. Csak megerősített sajnos abban hogy a genetika másodlagos tényező mivel olyan kicsi a különbség az edegyek között. A helyválasztása a domináns az élet és a halál között. Tökéletes védett hely hiányában csak időpazarlás az egész sajnos.
Amiben nem értünk egyet a genetikai különbözőség. A FöldAnya (természet), mint a kísérletező (egyesek szerint a legnagyobb tömeggyilkos ) törekszik a változatosságra. Néha kisebb, néha nagyobb lépésekben minden faj változik (folyamatos a mutáció és a génállomány keveredése). Az ivaros szaporodás esetén az ősök 50-50°%-ban adják utódiaknak a saját génjeiket. Elméletileg lehetséges, hogy két "testvér", semmilyen közös genetikai információt nem örököl, vagy teljesen egyforma.
Szerintem, jelentős eltérések gyakorisága, nem alacsony. Különben, soha semmilyen fajtát nem tudnánk "természetes" úton létrehozni, csak génsebészettel.
Na ez az az eszmecsere, ahol mindkét fél érvelésével egyetértek. Viszont a genetika hosszú távon termeli ki az adott élőhelyhez alkalmazkodó növényt, az elhelyezés, téli védelem pedig addig is segít életben tartani oda nem illő egyedeket.Én is így gondoltam sokáig, de szép lassan a saját tapasztalataimból másképp kezdem látni. A mínusz 16 és 18 fok a reális határ értéke a fortuneinek. Ebben a tartományba elhullik a nagy része. .Ami marad az meg valószínűbb hogy nem a genetika miatt marad inkább a helyválasztása miatt. Persze ez alól kivétel az egy éjszakás hidegebb lehülés ék. Itt még kibírhat ennél kicsivel többet is ha jön nappal felmelegedés.Ha a növény terjedelmében teljesen átfagy akkor megy a levesbe a szívlevél. Na mármost idehaza befigyelnek ennél hidegebb éjszakák is. És ezek a napok garantálják a sok éves munkánk elvesztését sajnos. A genetikai különbségek nem sok esélyel hoznak eredményt, de hozhatnak. Vagyis egy genetikailag gyengébb egyed 50cm el arrébb ültetve ugyanúgy lehet a győztes a versenyben mind a legjobb hidegtűrő.Részben egyetértek Veled! A hely kiválasztás valóban sarkalatos kérdés. Az az 1-2 °C és a napfény vagy hiánya, szél, talaj, stb ... Szóval az döntő tényező lehet közel azonos növények között is.Én is csináltam ilyen túlélő ültetést. Csak megerősített sajnos abban hogy a genetika másodlagos tényező mivel olyan kicsi a különbség az edegyek között. A helyválasztása a domináns az élet és a halál között. Tökéletes védett hely hiányában csak időpazarlás az egész sajnos.
Amiben nem értünk egyet a genetikai különbözőség. A FöldAnya (természet), mint a kísérletező (egyesek szerint a legnagyobb tömeggyilkos ) törekszik a változatosságra. Néha kisebb, néha nagyobb lépésekben minden faj változik (folyamatos a mutáció és a génállomány keveredése). Az ivaros szaporodás esetén az ősök 50-50°%-ban adják utódiaknak a saját génjeiket. Elméletileg lehetséges, hogy két "testvér", semmilyen közös genetikai információt nem örököl, vagy teljesen egyforma.
Szerintem, jelentős eltérések gyakorisága, nem alacsony. Különben, soha semmilyen fajtát nem tudnánk "természetes" úton létrehozni, csak génsebészettel.
Ha lenne -25 fokot bíró egyed akkor már közterületi növény lenne és nagyon sok kertben megtalálható lenne. Feltételes mód egyben kijelentő mert nincs és nem is lesz így marad egzotikumnak a hazai kertekben. Vannak akik a kísérleteket csinálták csinálják, és akik olvassák ez vagyok én és ennek megfelelően tartom az adott fajt.Tényleg az a baj hogy jelenleg nincs minusz huszonöt fokot bíró egyed. A hazai klímánkat illetően pedig valahol itt lenne a biztosan áttelelhető pálma kategória.
Szólva vissza kanyarodva a survivor projektek csak időpazarlások, de mindenképp kiváló időtőltés az biztos. Ja és csak az fogja másképp látni a pálmák hazai tartását akik ezt a fajta kísérletezéseket csinálják, csinálták.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég