Tegnap szedtem ezt a kis pillangós virágot,szinte kopasz bokorról.
Illata az akácéhoz hasonlít,de nem túl erős.
Zanót( Cytisus) vagy jeneszter ( Spartium junceum) lehet?
pill.jpg
Időszerű nálam megint a kérdés...ugyanis gyökereztetem a grincsfát...
"Cytisus scoparius (Sarothamnus s.) – Seprűzanót
1–2 méter magas, felálló ágú, sűrű vesszejű cserje. A vesszők sötétzöldek, bordásan ötszögletűek. Levelei alul hármasan összetettek, a hajtás csúcsa felé többnyire egyszerűek. Nagy, élénksárga, illatos virágai május–júniusban nyílnak.
Hazája Közép- és Dél-Európa. Magyarországon Nyugat- és Dél-Dunántúlon, savanyú, laza talajon, fenyvesek szélén, nyíres fenyéreken tenyészik. Igen fényigényes. Dús virágzásával, télen zöld vesszőtömegével nagyon mutatós cserje. Nyugat-Európában sok fajtáját ültetik, de nálunk csak korlátozott jelentőséggel bír, mivel mészkerülő.
A Cytisus nemzetség szaporítása: Az alapfajokat magról szaporítják (vetés tavasszal, szkarifikálás vagy forrázás után). A hibridek és a különböző fajták zölddugványai nyáron gyökereztethetők. Konténerben kell őket nevelni, mert rosszul tűrik az átültetést.
Spartium – Jeneszter
Spartium junceum – Jeneszter
2–3 méter magas cserje, lombtalan állapotban a Cytisus scopariusrahasonlít, de zöld vesszői hengeresek, sima héjúak. Egyszerű, lándzsás levelei a hajtásokon ritkásan elszórva helyezkednek el, hamar lehullanak. Nagy, illatos, aranysárga virágai felálló, laza füzérben júniustól szeptemberig nyílnak.
Hazája a Földközi-tenger környéke. Nálunk főleg gyűjteményes kertekbe ültetik. A seprűzanóttal azonos díszértékű, de attól eltérően kimondottan meszes talajra való. Napos, védett, kissé száraz helyet kedvel. Szigorú teleken gyakran tövig visszafagy, de tőből újra kihajt. Vesszői idős korban fagykár nélkül is száradnak („szalmásodnak”), ezért ajánlatos a bokrot 3–5 évenként radikálisán visszavágva megifjítani.
Szaporítása: Magvetés szkarifikálás vagy forrázás után május elején."