Röviden leírva.
2008-ban kiültettük az első Washinkat majd 2010-ben a következőt. Az évek alatt szépen cseperedett, telente melegített (+5°C minimumos) takarásban laktak. Nyaranta élveztük a szépségüket.
Az utolsó takarását sajnos túl későn kapták meg. Egyértelműen az Én hibám, ne rémítsen el Senkit a tartásuktól! A 2019-es tavaszt, szerintem, már nem érték meg. A növekedési csúcsig vissza lettek takarítva. Az egyiknél csonkolással (durván1.5 m törzs), a másiknál a könnyen kijövő levélnyelek eltávolításával, majd nagyobb mennyiségű, száraz gombaölővel lettek megszórva. Ezt hetente ismételtem, a nyár közepéig. Eddig reménykedtem a "csodában". Ekkor az egyik gyökérnyakából fekete lé kezdett szivárogni, mely eltartott az ősz elejéig. Természetesen mindkettőn volt eső elleni védelem.
Mivel semmilyen "mozgást nem tapasztaltunk, így az előző telet (amit valószínűleg takarás nélkül is túléltek volna) pucéran töltötték. Tavasszal az egyikük szerkezeti integritása erősen csökkent. A lehajló rész (durván 2 m) eltávolításra került.
A törzs belül rosztszálakra szét volt esve, a hajtási csúcs öklömnyi darabbá száradva. A közepébe könnyedén bele tudtam nyúlni a teljes kézhosszomig. A maradék törzs (durván 1.5 m) eltávolítása után, a levágott rész, saját súlyától deformálódott. A törzs darabjai könnyű súlyúak és a kéreg szinte teljesen elvált az alsó méteren a középső résztől, így az meg is rogyott még álltában.
A Washi tartható Hazánkban csak, egy picit több figyelemmel.
- az utolsó kép
- b5.jpg (400.03 KiB) Megtekintve 8150 alkalommal