Dicksonia antarctica

[drosera]

Nekem erről az a véleményem, hogy a föld alatti gyökereknek igen is nagy szerepük van a növény föld feletti tápanyagtároló(törzs) feltöltésében. Minél vastagabb és nagyobb, annál több az ott felhalmozott tartalék, így ha egy 2 m-es 20 centi vastag Dicksonia törzset elvágnak a gyökereitől, akkor eleinte szép nagy leveleket fog hozni, majd később kezd el egyre satnyábbakat hozni és csak akkor tér vissza az eredeti méretű levelek kitolásához, amint újra kiterjedt gyökérzetet fejleszt. Ugyanakkor egy 10 centi vastag 20 centis törzsecske magától nem is hoz levelet, csak amikor már megindult a begyökeresedése, mivel ennyi törzsben nincs elég tápanyag tartalék. Lehet hogy egy 10 méteres példánynál főleg támasztékot szolgáltatnak a föld alatti gyökerek, mivel a föld felett is igen vastag léggyökérzet fejlődik ki egy ekkora páldányon. De a mi kis otthon dédelgetett példányainknál létfontosságú a kiterjedt föld alatti gyökérzet. Ezért is téves az a feltételezés, hogy elvannak egy kis cserépben. Külföldi fórumon olvastam, hogy egy régóta szabadföldben nevelkedett példány gyökérzete az áttelepítéskor több mint 3 méter átmérőben terjedt szét, igaz nem hatolt 1 méternél mélyebbre. A Cyatheáknál még fontosabb a föld alatti gyökérzet, mivel ők a törzsükön nem növesztenek annyi léggyökeret és vékonyabb is a törzsük, így nem tudnak annyi tápanyagot raktározni benne. Nem is élik túl, ha teljesen elvágják a gyökerüket áttelepítéskor.

[Lajos]

Logikusnak tűnik amit írsz.
Epifitaként nem nőhetne ekkorára.

[Lajos]

Úgy látszik, hogy jót tett neki a felülről locsolás, elkezdett kigörgetni egy új levelet.

[Alpha]

Sokat beszélgettünk a "tűzifák" életrekeltéséről. Az biztosan állítható, hogy kedveli a párás, esős helyeket hiszen olyan az eredeti élőhelye.
Logikus az érvelés miszerint, alulról is igényel tápanyag ellátást. A tapasztalat pedig, hogy felülről is.
Petinél láttam először olyant, hogy cserepes tartás mellett, a tenyészcsúcs kiemelkedik. A behozott növényeknél, van egy kisebb-nagyobb "kráter" a tetején. Gondolom a kiszáradás és a gyökérzet eltávolítása miatti sokktól.

[Lajos]

Úgy látszik, hogy jót tett neki a felülről locsolás, elkezdett kigörgetni egy új levelet.

Időközben teljesen kibontotta ezt a levelet, amely nagyobb, mint bármely eddigi levele. Ezen meglepődtem, mert azt vártam, hogy a gyenge fény miatt kicsi levelet fog bontani.
A második levelét is kibontotta már félig, sőt elkezdte bontani a harmadikat is.
Ezek alapján meg merem kockáztatni a feltételezést, hogy jól érzi magát a nappaliban.

[drosera]

Ennek örülök! Nálam a nagy Dicksoniák(2 antarctica és 1 fibrosa) szenvednek! Az alsó leveleiket folyamatosan szárítják el és nem tudom hogy kevés a víz nekik, vagy sok, mert nem úgy száradnak el, hogy rothadnak és utána, hanem inkább elszáradnak, mint nyáron. A fibrosa különösen sok levelét szárította el, ami aggasztó, mivel egyre kevesebb van már neki, tavaszra már kopasz lesz. Jelenleg kb 15-20 fokon vannak és minimális fényt kapnak. Tavaly télen fagypont közeli helyen voltak és ugyan volt némi fagyási sérülés a leveleiken, de sokkal jobban viselték. Jövőre nem viszem be őket ilyen melegbe, mert elpusztulnak nekem tavaszig. Jobb szeretik a hidegben való teleltetést, eddig legalábbis úgy tűnik. A sellowiana kezd éledezni. Tavaly hidegben telelt és akkor is január végén kezdett éledezni a felmelegedés és a nap hatására. Most ő is melegben telelt, de rosszul viselte, emellett nem nőtt semmit. Ez a 3 faj érdemel figyelmet nálunk kiültetésre. Attól függ milyen idős, honnan származik és milyen védett fekvése van, mindhárom kibír -10 fokot, 1-1 éjszakára picit többet is! Olvastam arról, hogy a sellowiana -6 fok alatt elfagy, a fibrosa -8 fok alatt és az antarctica meghal -10 foknál, de ugyanakkor ahol mindhárom faj évek óta szabad földben van és télen jól be van bugyolálva, ott a sellowiana sem hal meg -8 foknál, a fibrosa leveleit is csak ezalatt veszti el. Olvastam, miszerint a sellowiana egész évben folyamatosan görgeti a leveleit, ha melegen van tartva, tapasztalatom szerint a meleg mellé megvilágítás is szükséges. Egy kis példányt a déli ablakban teleltettem és a napfény hatására növekedett télen is, igaz nem túl gyorsan. Hogy a napfény mennyire fontos ezeknek a növényeknek télen is, az is érzékelteti, hogy a keleti ablakban teleltetett kis Dicksonia antarctica és Cyathea australisok nem nőttek semmit, majd amikor januárban áttettem őket a déli ablakba, elkezdték görgetni a leveleiket. Teszek majd fel fotót róluk, mert amilyen kicsik, olyan szorgalmasak. A nagyokat is napfényre kéne tennem, de 40 centis cserepet nehéz 20 centis ablakpárkányra feltenni.

Ui: Moderátorok: A topik nevét át lehetne nevezni Dicksonia-ra, mert ugyan a legtöbben csak az antarcticát tartják, de európán belül egyre több helyen be lehet szerezni a másik két fajt is.

[Lajos]

Srácok, a páfrányomat ebben az esős és hideg időben kint tarthatom a fagyokig vagy inkább vigyem be?
Az idén még a fűtött nappaliban leszek kénytelen teleltetni.

[drosera]

Ha azt szeretnéd, hogy ne álljon le a növekedéssel, akkor vidd be nyugodtan. Amúgy kint maradhat a fagyokig, sőt, ha bebugyolálod a cserepét, hogy ne fagyjanak át a gyökerek, akkor -5 fokig is! Viszont utána már nem szerencsés meleg szobába vinni, csak fokozatosan, mivel a hirtelen hőmérséklet változás sokkolja a növényt.

[Lajos]

Ha azt szeretnéd, hogy ne álljon le a növekedéssel, akkor vidd be nyugodtan. Amúgy kint maradhat a fagyokig, sőt, ha bebugyolálod a cserepét, hogy ne fagyjanak át a gyökerek, akkor -5 fokig is! Viszont utána már nem szerencsés meleg szobába vinni, csak fokozatosan, mivel a hirtelen hőmérséklet változás sokkolja a növényt.

Köszi a gyors választ.

[Lajos]

Ti is tapasztáltátok már, hogy nagy melegben a frissen bontott levelek néha nem bomlanak ki teljesen, elszárad a levél vége? Nálam most öt friss levélből az egyik így járt, de a nyáron ez már a második, és főleg nagy hőség idején tapasztaltam.
Esetleg az is lehet, hogy nem a hőség, hanem más probléma áll a háttérben?
Szinte teljes árnyékban tartom, azaz árnyékoló háló alatt, hetente többször meglocsolom a levéltövet.