palmatartok.hu

Üdv baltazar, a pálmát egyébként milyen táppal öntözöd, és mekkora dózisban? Én is átültettem ősszel és tényleg csak egy-két levél hegye száradt meg , viszont egész télen egy leddel világítottam és direkt napfény nem érte, nem tudom ha égetné a Nap akkor károsodna e, de én inkább a hideg lámpafényt választottam pár hónapig amíg megindul a gyökeresedés átültetés után. Amit írsz a fertőzésről azt tapasztaltam én is, mert egy 10K-s kertészeti nagy példány pusztult ki, de én azt hittem, hogy a kertészetben locsolták túl és kirothadt.... Ezek szerint gombás fertőzés okozta., penészedett a tő alja, majd kidőltek sorba. Én havonta tápozom, egy borsónyit oldok fel másfél literben és azzal locsolom meg. Van egy másik példány nekem is direkt napon az ablaknál de annak sokkal csúnyábbak a levelei, sárgásak, foltosak, itt-ott száradnak, ami félárnyékba van az sokkal szebb. Sőt a botanikus kertben is az udvaron levő példányok nyáron nagyon sárgák voltak.

Üdv baltazar, a pálmát egyébként milyen táppal öntözöd, és mekkora dózisban? Én is átültettem ősszel és tényleg csak egy-két levél hegye száradt meg , viszont egész télen egy leddel világítottam és direkt napfény nem érte, nem tudom ha égetné a Nap akkor károsodna e, de én inkább a hideg lámpafényt választottam pár hónapig amíg megindul a gyökeresedés átültetés után. Amit írsz a fertőzésről azt tapasztaltam én is, mert egy 10K-s kertészeti nagy példány pusztult ki, de én azt hittem, hogy a kertészetben locsolták túl és kirothadt.... Ezek szerint gombás fertőzés okozta., penészedett a tő alja, majd kidőltek sorba. Én havonta tápozom, egy borsónyit oldok fel másfél literben és azzal locsolom meg. Van egy másik példány nekem is direkt napon az ablaknál de annak sokkal csúnyábbak a levelei, sárgásak, foltosak, itt-ott száradnak, ami félárnyékba van az sokkal szebb. Sőt a botanikus kertben is az udvaron levő példányok nyáron nagyon sárgák voltak.

Úgy emlékszek a kezdet kezdetén citrustápot kapott 2 hetente, legmelegebb hónapokban hetente. Télen nem tápozok. Mostanában általános dísznövény tápot kap. Nyári időszakban mikor relatíve sok napfényt kapott, minden nap öntöztem, télen heti kétszer a legsötétebb novemberben heti egyszer. Nálam szerintem még egy kulcstényező a hőmérséklet. Télen is 24 fok van, úgy, hogy akkor én még be se kapcsoltam a radiátort, a szomszédaim nagyon tolják a fűtést. Nyáron nem használok klímát (csak a legnagyobb hőségben) és mivel kedvezni akarok a növényeknek a redőnyt se húzom le a délnyugati szobában. Ennek eredménye, hogy a pálma állandóan 28+ fokban van. Engem nem zavar, mert nap közben jövök megyek, este kiszellőztetem, a növények meg élvezik.

Ez teljes mértékben igaz, hogy több napfény mellett a levelek veszítenek a zöld árnyalatukból és inkább sárgászöldek lesznek (nekem amúgy az az állapotuk is szokott tetszeni). A penésszel fertőződött talajjal szemben egy speciális bio készítménnyel, a trifenderrel védekeztem . Ez egy olyan talajlakó gomba, amely a növényekre káros penészekkel táplálkozik, röviden szólva egy gomba amely gombát eszik.

Baltazaar köszi a választ, nem tudsz tanácsot adni arra vonatkozólag, hogy miként kell eljárni, ha szinte valamennyi növény talajából 1 év alatt eltűnt 4-5 cm????

Szó szerint, nem viccelek, ma vettem észre, lejjebb mentek a növények is, mintha megsüppedt volna, de nem tömörödött be, sose nyomkodjuk, például a Strelinek évente tűnik el 10 cm... Most vagy "megeszi", vagy a talajt erodálja valami talajlakó gomba stb nem tudom de fura nagyon.
Mivel nem akarom bántani a gyökérzetet, hogy mondjuk felemelem a növényeket a kezdeti szintre, így károsodhat és évek levél növései mehetnek tönkre. Viszont ha meg rátöltöm a hiányzó 4-5 cm-t friss talajjal, akkor meg a törzsük lesz némileg betemetve....szóval elég fura a helyzet. A Chamaerorea -ból is látványosan hiányzik 5 cm, de tolja a leveleket, tehát nem tűnik úgy, hogy szenved tőle. Lehet többet ártok neki, ha rátöltök
vagy kiemelem és alátöltök? A legdurvább az egyik Sansevieria abból 20 cm talaj hiányzik a 40-ből...

ilyen volt(balra), ilyen lett(jobbra)...
Pedig esküszöm nem esszük a talajt

Baltazaar köszi a választ, nem tudsz tanácsot adni arra vonatkozólag, hogy miként kell eljárni, ha szinte valamennyi növény talajából 1 év alatt eltűnt 4-5 cm????

Szó szerint, nem viccelek, ma vettem észre, lejjebb mentek a növények is, mintha megsüppedt volna, de nem tömörödött be, sose nyomkodjuk, például a Strelinek évente tűnik el 10 cm... Most vagy "megeszi", vagy a talajt erodálja valami talajlakó gomba stb nem tudom de fura nagyon.
Mivel nem akarom bántani a gyökérzetet, hogy mondjuk felemelem a növényeket a kezdeti szintre, így károsodhat és évek levél növései mehetnek tönkre. Viszont ha meg rátöltöm a hiányzó 4-5 cm-t friss talajjal, akkor meg a törzsük lesz némileg betemetve....szóval elég fura a helyzet. A Chamaerorea -ból is látványosan hiányzik 5 cm, de tolja a leveleket, tehát nem tűnik úgy, hogy szenved tőle. Lehet többet ártok neki, ha rátöltök
vagy kiemelem és alátöltök? A legdurvább az egyik Sansevieria abból 20 cm talaj hiányzik a 40-ből...

ilyen volt(balra), ilyen lett(jobbra)...

talajsüpped.png

Pedig esküszöm nem esszük a talajt

Röviden:a növény eszi!
Anyag nem vész el és a semmiből se keletkezik!
A vízben oldott ásványi anyagokat szívja fel a gyökér és az "üzemben" dolgozza, alakítja át a saját,új szerveivé,így növekszik! ( anyagcsere )
Az ásványi anyagoknak van tömege,térfogata,ezért is fogy a föld,ha nem a hangyák hordják ,vagy egyéb varázslat!

Eszi a növény, de most például eléggé megszívtam egy cikásszal, amiből szintén eltünt 5-6 cm a 20-ból, és mivel már 3 éve abba a földbe volt, és hozott azalatt 6 nagyobb levelet, úgy döntöttem, hogy kiütöm a cserépből, és a gyökérlabdát megemelve alátöltöm a hiányzó 5 cm-t.... Csakhogy a kiütéskor egy cserép alakú gyökérlabdára számítottam, ls döbbentem láttam, hogy 3 év alatt 2 db 20 cm hosszú gyökeret hozott mindössze, és abból nevelte magát, magyarul a föld úgy ahogy volt kiborult belőle, gyökerestül kifordult a cserépből... így visszaültettem a pótolt talajba, de a gyökereken semmi föld nem maradt mikor kijött belőle, szóval most abban reménykedem, hogy nem lesz baja és meg fog gyökeresedni nyáron... Viszont így nem látom, hogy mikor van teljesen beszőve a föld gyökérrel, mivel ez is kapaszkodott rendesen a 2 szál gyökerével, azt hittem, hogy labda alakú gyökérzet jön ki a cserépből. Ebből kiindulva hiába süllyedt meg 5 cm-t a föld, szerintem még 10 évig is ellett volna benne, ha ilyen lassan gyökeresedik. Már több növénnyel is jártam így, hogy a növény méretéhez képes kiemeléskor szokatlanul kevés gyökérrel rendelkezett, pár szál csak. Lehet a kertészetek gyökereztető hormonnal turbózzák fel a növényeket? Viszont így most biztos nem bántom a pálmát, mert szinte biztosra veszem, hogy annak sincs sok gyökere még, a sok levél ellenére.

A pálmám kezdi kinőni a lakást, azonban mivel még sokáig meg szeretném tartani, ezért gyökérmetszéssel lassítottam a növekedését. Másik célom a gyökérmetszéssel, a növény további megfelelő szintű tápanyagellátása. Az areca pálma kifejezetten jól tűri ezt a procedúrát.

Screenshot_20210313-180242_Video Player.jpg

Szerettem volna arról is küldeni egy képet, hogy ez mennyire nem befolyásolta a pálma megjelenését, de valami oknál fogva nem tudok újabb képet feltöteni. 1 héttel a művelet után sem kezdtek el visszaszáradni a levelei.

Lett azóta valami baja(levél száradás stb) a beavatkozás, gyökér visszametszés miatt? Egy hete jártam egy kertészetben, kb. a tiedhez hasonló méretű csoport árcédulája 8-al kezdődik és nem 3 nulla van mögötte....

Eszi a növény, de most például eléggé megszívtam egy cikásszal, amiből szintén eltünt 5-6 cm a 20-ból, és mivel már 3 éve abba a földbe volt, és hozott azalatt 6 nagyobb levelet, úgy döntöttem, hogy kiütöm a cserépből, és a gyökérlabdát megemelve alátöltöm a hiányzó 5 cm-t.... Csakhogy a kiütéskor egy cserép alakú gyökérlabdára számítottam, ls döbbentem láttam, hogy 3 év alatt 2 db 20 cm hosszú gyökeret hozott mindössze, és abból nevelte magát, magyarul a föld úgy ahogy volt kiborult belőle, gyökerestül kifordult a cserépből... így visszaültettem a pótolt talajba, de a gyökereken semmi föld nem maradt mikor kijött belőle, szóval most abban reménykedem, hogy nem lesz baja és meg fog gyökeresedni nyáron... Viszont így nem látom, hogy mikor van teljesen beszőve a föld gyökérrel, mivel ez is kapaszkodott rendesen a 2 szál gyökerével, azt hittem, hogy labda alakú gyökérzet jön ki a cserépből. Ebből kiindulva hiába süllyedt meg 5 cm-t a föld, szerintem még 10 évig is ellett volna benne, ha ilyen lassan gyökeresedik. Már több növénnyel is jártam így, hogy a növény méretéhez képes kiemeléskor szokatlanul kevés gyökérrel rendelkezett, pár szál csak. Lehet a kertészetek gyökereztető hormonnal turbózzák fel a növényeket? Viszont így most biztos nem bántom a pálmát, mert szinte biztosra veszem, hogy annak sincs sok gyökere még, a sok levél ellenére.

Pálmáknál a gyökérzete a főgyökérből és a mellékgyökerekből, valamint a másodlagos támasztógyökerekből áll. A legtöbb faj gyökerei sekélyen, a felszínhez közel futnak szét, a felszín közeléből szívják fel a nedvességet. Általánosságban azt írják a Nagyok, hogy amikor a cserép alján megjelenik a gyökér vagy, amikor kiemeli a cserépből a növény önmagát, akkor érkezett el az átültetés/gyökérmetszés ideje.
Vannak fajok, amelyek nagyon jól viselik a gyökérzet csonkítását. A szakirodalom szerint viszont vannak, amelyek egyáltalán nem.

Saját megjegyzés. Az elmúlt évek alatt több olyan fajnál is végeztünk (szabadföldi) átültetést, gyökér vágást/csonkolást, amik elvileg elpusztulnak egy ilyen beavatkozástól. Azt gondolom, hogy sokkal "türelmesebbek" mint, azt hisszük.
Az átültetéseket tavaszra célszerű ütemezni (növekvő hőmérséklet, - napfény mennyiség), így a tavasztól őszig tartó, növekedési időszakban van ideje hajszálgyökereket nevelni

Baltazaar köszi a választ, nem tudsz tanácsot adni arra vonatkozólag, hogy miként kell eljárni, ha szinte valamennyi növény talajából 1 év alatt eltűnt 4-5 cm????

Szó szerint, nem viccelek, ma vettem észre, lejjebb mentek a növények is, mintha megsüppedt volna, de nem tömörödött be, sose nyomkodjuk, például a Strelinek évente tűnik el 10 cm... Most vagy "megeszi", vagy a talajt erodálja valami talajlakó gomba stb nem tudom de fura nagyon.
Mivel nem akarom bántani a gyökérzetet, hogy mondjuk felemelem a növényeket a kezdeti szintre, így károsodhat és évek levél növései mehetnek tönkre. Viszont ha meg rátöltöm a hiányzó 4-5 cm-t friss talajjal, akkor meg a törzsük lesz némileg betemetve....szóval elég fura a helyzet. A Chamaerorea -ból is látványosan hiányzik 5 cm, de tolja a leveleket, tehát nem tűnik úgy, hogy szenved tőle. Lehet többet ártok neki, ha rátöltök
vagy kiemelem és alátöltök? A legdurvább az egyik Sansevieria abból 20 cm talaj hiányzik a 40-ből...

ilyen volt(balra), ilyen lett(jobbra)...

talajsüpped.png

Pedig esküszöm nem esszük a talajt

A tőzeg bomlik le elég gyorsan, ezért esik össze a föld.

A tőzeg bomlik le elég gyorsan, ezért esik össze a föld.

Ez kókusz talaj de lehet ez is összeesik egy idő után.

Azt nem tudod véletlenül, hogy Monstrea miért hoz szeldelt levél után már megint teli levelet? Minden megvan neki, napfény, pára stb.

A tőzeg bomlik le elég gyorsan, ezért esik össze a föld.

Ez kókusz talaj de lehet ez is összeesik egy idő után.

Azt nem tudod véletlenül, hogy Monstrea miért hoz szeldelt levél után már megint teli levelet? Minden megvan neki, napfény, pára stb.

Virágzás előtt előfordul, hogy más levelet formát hoz.

Arra gondoltam, .hogy a szobanövények locsolásakor a vízbe áztatok pár napra akvarisztikában használatos feketetőzeg granulátumot, amit az esőerdőből és Amazonas mellől származó halakhoz szoktak használni. Amikor használtam akváriumhoz, a növényeknek is jót tett. Emiatt lehet a szobanövényeknek is jót tenne a csersav + egyéb vitamin és ásványi anyagtartalma miatt. Szerintetek van értelme, vagy kb. semmit nem fog változtatni? Arra számítok, hogy a növények esetleg ellenállóbbak lesznek tőle, és talán a gyökerekre és ezáltal a levelekre is jó hatással lenne, de lehet túlsavasítja a talajt, és esetleg előjönnek olyan kórokozók, amik szeretik az ilyen közeget. Abból merítettem az ötletet, hogy az élőhelyükön is gyakran elárasztja a folyó őket, és ilyenkor kb. ilyen közegben "áznak".

Aranypálmát és a gyompálmát lehet tápozni vagy célszerűbb őket is inkább pihentetni a télen?

Arra gondoltam, .hogy a szobanövények locsolásakor a vízbe áztatok pár napra akvarisztikában használatos feketetőzeg granulátumot, amit az esőerdőből és Amazonas mellől származó halakhoz szoktak használni. Amikor használtam akváriumhoz, a növényeknek is jót tett. Emiatt lehet a szobanövényeknek is jót tenne a csersav + egyéb vitamin és ásványi anyagtartalma miatt. Szerintetek van értelme, vagy kb. semmit nem fog változtatni? Arra számítok, hogy a növények esetleg ellenállóbbak lesznek tőle, és talán a gyökerekre és ezáltal a levelekre is jó hatással lenne, de lehet túlsavasítja a talajt, és esetleg előjönnek olyan kórokozók, amik szeretik az ilyen közeget. Abból merítettem az ötletet, hogy az élőhelyükön is gyakran elárasztja a folyó őket, és ilyenkor kb. ilyen közegben "áznak".

Az,hogy így kedveskedsz a pálmáidnak,biztosan jót tesz nekik ,csak nem kell túlzásba vinni!
Megmérheted az oldat pH -ját is ,hogy erre a "túlzásra" fény derüljön!( mennyire lett savas az öntözővíz)

Aranypálmát és a gyompálmát lehet tápozni vagy célszerűbb őket is inkább pihentetni a télen?

Általában télen nem tápozunk,viszont van olyan fórumtárs,aki ilyenkor is ad tápot a "folyamatos üzemben működő" melegházi növényeinek!
A nyári meleget megkapják télen ugyanúgy a szobában, a fénymennyiség kevesebb !
Szerintem,a trópusi növényeknek is kell egy kis áramszünet...pihenés,azért is,mert hazájukban is van egy szárazabb évszak!

Aranypálmát és a gyompálmát lehet tápozni vagy célszerűbb őket is inkább pihentetni a télen?

Általában télen nem tápozunk,viszont van olyan fórumtárs,aki ilyenkor is ad tápot a "folyamatos üzemben működő" melegházi növényeinek!
A nyári meleget megkapják télen ugyanúgy a szobában, a fénymennyiség kevesebb !
Szerintem,a trópusi növényeknek is kell egy kis áramszünet...pihenés,azért is,mert hazájukban is van egy szárazabb évszak!

Köszi, én is erre gondoltam hogy "kell egy kis áramszünet..." de mivel továbbra is melegben vannak ablak közelében akár lehetne is!
Viszont ahogy írtad a természetes élőhelyükön is van nyugalmi időszak szóval inkább hagyom pihenni őket a télen!

Aranypálmát és a gyompálmát lehet tápozni vagy célszerűbb őket is inkább pihentetni a télen?

Általában télen nem tápozunk,viszont van olyan fórumtárs,aki ilyenkor is ad tápot a "folyamatos üzemben működő" melegházi növényeinek!
A nyári meleget megkapják télen ugyanúgy a szobában, a fénymennyiség kevesebb !
Szerintem,a trópusi növényeknek is kell egy kis áramszünet...pihenés,azért is,mert hazájukban is van egy szárazabb évszak!

Köszi, én is erre gondoltam hogy "kell egy kis áramszünet..." de mivel továbbra is melegben vannak ablak közelében akár lehetne is!
Viszont ahogy írtad a természetes élőhelyükön is van nyugalmi időszak szóval inkább hagyom pihenni őket a télen!

Ugyan a hőmennyiséget lehet pótolni, a fény összetétele, erősen megváltozik. Ehhez még néhány réteg üveg (plusz fólia, egyéb gázok) esetleg egy kis függöny. Szóval nem az "igazi" nyári Napfény. Lehet valamelyest ezt is pótolni a "növényes" megvilágításokkal. De, akkor sem egyenértékű. Egészen elfogadható cikk:
https://kertlap.hu/szobanovenyek-megvilagitasa/
Egyetértek, Bonival, a téli pihenő szükségszerűségében. Vannak olyan cserepes/dézsás növényeink, amiket a teleltetés során, nem locsolunk.

Van egy yukka törzsre oldott kukoricalevelű dracénám. Szerintetek lehet eltérés a gondozás tekintetében, ha a törzs és a gyökere egy yukka, ami félsivatagi növény, és rá van oltva dracéna ami meg esőerdei növény? Tehát genetikailag a törzs a szárazságot bírja, viszont a ráoltott dracéna ágaknak meg kellene az esőerdei körülmény. Lehet emiatt növekszik nagyon lassan nálam? Évente mindössze 3 levelet hoz tavasszal áganként. Arra gondoltam, hogy ha meg lehet vele csinálni, akkor az ágakat zacskós-tőzeges módszerrel kigyökereztetném, majd az ágakat leválasztva külön ültetném, így a saját gyökerével lenne, ami jobban elviseli a vizet, mint a yukkatörzs gyökere És így gyorsabban nőne. Amikor vettem, volt ott sima zöld törzsű(oltásmentes) igai dracéna is, de én a törzsest vettem, mert nem tudtam, hogy az egy yukkára oltott példány... Ennek ellenére nincs baj vele, 4 év alatt duplája lett, de szerintem saját gyökérrel sokkal dinamikusabban nőne,. Nem tudom mennyire élne túl egy leválasztást gyökereztetés után. Azt meg tudom csinálni, hogy 3 ágából eggyel kipróbálom, bár már az az egy ág hiánya is jelentősen rontana a jelenlegi díszítőértékén.

Itt a linken jól látható, közéopen a saját zöld törzse van, és baloldalt az állítólag yukkára oltott( ) változat:

https://res.cloudinary.com/patch-garden ... 889a1f.jpg

Van egy yukka törzsre oldott kukoricalevelű dracénám. Szerintetek lehet eltérés a gondozás tekintetében, ha a törzs és a gyökere egy yukka, ami félsivatagi növény, és rá van oltva dracéna ami meg esőerdei növény? Tehát genetikailag a törzs a szárazságot bírja, viszont a ráoltott dracéna ágaknak meg kellene az esőerdei körülmény. Lehet emiatt növekszik nagyon lassan nálam? Évente mindössze 3 levelet hoz tavasszal áganként. Arra gondoltam, hogy ha meg lehet vele csinálni, akkor az ágakat zacskós-tőzeges módszerrel kigyökereztetném, majd az ágakat leválasztva külön ültetném, így a saját gyökerével lenne, ami jobban elviseli a vizet, mint a yukkatörzs gyökere És így gyorsabban nőne. Amikor vettem, volt ott sima zöld törzsű(oltásmentes) igai dracéna is, de én a törzsest vettem, mert nem tudtam, hogy az egy yukkára oltott példány... Ennek ellenére nincs baj vele, 4 év alatt duplája lett, de szerintem saját gyökérrel sokkal dinamikusabban nőne,. Nem tudom mennyire élne túl egy leválasztást gyökereztetés után. Azt meg tudom csinálni, hogy 3 ágából eggyel kipróbálom, bár már az az egy ág hiánya is jelentősen rontana a jelenlegi díszítőértékén.

Itt a linken jól látható, közéopen a saját zöld törzse van, és baloldalt az állítólag yukkára oltott( ) változat:

https://res.cloudinary.com/patch-garden ... 889a1f.jpg

Szerintem, nem oltott a növényed. Csupán egy idősebb szárral rendelkezik. Nálunk is, "elfásodtak" az idősebb példányok törzsei.

Pontosan nem tudhatom, lehet nem oltott, minden esetre a kérdés nyitva marad,. hogy mennyi esélye van túlélni egy gyökereztetés utáni levágást? Lehet gyorsabban nőne, ha a fás szárról leválasztanám.(talán)

Pontosan nem tudhatom, lehet nem oltott, minden esetre a kérdés nyitva marad,. hogy mennyi esélye van túlélni egy gyökereztetés utáni levágást? Lehet gyorsabban nőne, ha a fás szárról leválasztanám.(talán)

Mivel, vegetatív módon szaporítják a leginkább, simán működhet.